A legtöbben attól tartanak, hogy baleset esetén elsősegélynyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.
Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez a tevékenység nincs orvosi vizsgához kötve. Az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében indított kampányt a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt.
A jogosítvány megszerzéséhez szükség van az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésére, mégis nagyon kevés azoknak a száma, akik szükség esetén magabiztosan lépnek fel egy baleset alkalmával – derült ki a Magyar Suzuki megbízásából készített reprezentatív felmérésből. A felmérés a magyar lakosságra nemre, korra és településtípusra nézve reprezentatív, és 800 résztvevővel zajlott. A megkérdezettek több mint 80 százaléka gondolta úgy, hogy erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani, mégis csupán a válaszadók egyötöde válaszolta, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás. Azok, akik az elmúlt 1–2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, jóval felkészültebbnek és tettrekészebbnek érzik magukat az átlagnál.
Minden ötödik autóst sokkolja a baleset látványa, emiatt nem tudna segíteni. A válaszadók 46 százaléka tart attól, hogy valamit elrontana, 21 százalékuknak a hozzáértés valódi hiánya okozná a dilemmát a cselekvésben. Pedig már a segélyhívó (112) tárcsázása is hatalmas támogatás a balesetben érintetteknek. A sérült megnyugatása, a helyszín biztosítása jelentősen hozzájárulhat a sikeres mentéshez. Ha valaki például biztonságosan megáll járművével, vészvillogót kapcsol, kiteszi az elakadásjelző háromszöget a megfelelő távolságra, hogy a többi autós időben észrevegye a balestet, elérte ezzel, hogy ne történjen további baleset.
A válaszadók 61 százaléka nyitott lenne arra, hogy elérhető képzés esetén részt vegyen ismeretei felfrissítésében. Akiknek már adódott lehetőségük ilyen tanfolyamra, éltek is vele – többnyire a munkahelyükön. Egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A felmérésben résztvevők fele volt már ilyen helyzetben, és megerősödött bennük a vélemény, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselt a tapasztalat, de aki megtette, örült, hogy tevékenyen szerepet vállalt. Közülük 4 százalék bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett, 5 százalékuk rossz élményként élte meg a történteket, és azóta is félnek az ilyen helyzetektől.
"A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint mindez hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető” – mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
Mit tegyél, ha elsősegélynyújtásra lenne szükség a környezetedben?
Ebben az évben történt, hogy a Svájci Államszövetség 87,5 millió svájci frank értékű hozzájárulást biztosított a magyar lakosság elsősegélynyújtási képességeinek fejlesztésére. Ha érdekelnek a részletek, ezt a cikket ajánljuk.