Genetikai hajlam daganatos betegségekre – mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A rosszindulatú daganatok döntő többsége sporadikus, vagyis nem köthető kimutatható öröklött génhiba jelenlétéhez. A becslések szerint az összes daganat mintegy 5–10%-a hozható összefüggésbe öröklött, csíravonalban jelenlévő, patogén génvariánssal. A genetikai hajlam tehát megemelkedett kockázatot jelent. Ezt a kockázatot befolyásolja az adott génvariáns típusa, penetranciája (hatásának valószínűsége), a környezeti hatások és az életmódbeli tényezők is.

Mit értünk genetikai hajlam alatt, és mikor merüljön fel a gyanú?

Genetikai hajlamról akkor beszélünk, ha az érintett családban szokatlan mintázatban jelennek meg daganatos betegségek. Ilyen gyanújelek lehetnek például:

• ugyanazon daganattípus halmozódása több első- vagy másodfokú rokonban,
• fiatal életkorban (pl. 50 év alatt) diagnosztizált emlő-, vastagbél-, endometrium- vagy prosztatadaganat,
• kétoldali vagy multiplex daganatok (pl. kétoldali emlőrák, több primer tumor),
• ritka daganattípusok megjelenése, illetve „tumorszindrómára” jellemző kombinációk.

Genetikai tanácsadás során részletes családfa- és anamnézisfelvétel történik: hány rokon érintett, milyen daganattal, milyen életkorban, milyen irányú rokonságban. E mintázat alapján dönthető el, indokolt-e genetikai vizsgálat, és ha igen, mely gének vizsgálata javasolt. 

Mely daganattípusoknál különösen fontos a genetikai háttér?

Számos, jól körülírható örökletes tumorszindróma ismert, amelyek esetén az átlagpopulációhoz képest jelentősen emelkedik bizonyos daganatok kockázata. A leggyakrabban érintett területek:

• Emlő- és petefészekrák: BRCA1, BRCA2, valamint más gének (pl. PALB2, CHEK2) patogén variánsai esetén az emlőrák-kockázat többszörösére emelkedhet, és a petefészekrák rizikója is jelentősen nő.
• Lynch-szindróma: DNS-hibajavító (MMR) gének (MLH1, MSH2, MSH6, PMS2, EPCAM) mutációja esetén a colorectalis, endometrium-, petefészek-, gyomor-, uroteliális daganatok kockázata fokozott.
• FAP és egyéb polipózisszindrómák: APC vagy más polipózisgének mutációja esetén fiatal életkortól kezdve többszörös polipképződés és magas coloncarcinoma-rizikó.
• Li–Fraumeni-szindróma: TP53-mutációval összefüggő, széles spektrumú, gyakran gyermekkori vagy fiatal felnőttkori daganatokkal járó szindróma.

Ezekben az esetekben már egyetlen öröklött, hibás génváltozat hordozása is jelentősen megemelheti a daganat kialakulásának kockázatát, ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy minden érintett biztosan meg is betegszik. A kockázat mértéke egyénenként eltérő lehet, ezért a gyakorlatban fontos, hogy a szakmai irányelvek alapján becsüljük meg ezt a rizikót, és ennek megfelelően végezzünk célzott genetikai vizsgálatokat.

Korszerű géndiagnosztika: multigén-panelek, NGS és a korlátok

A klinikai gyakorlatban ma már elsősorban NGS-alapú multigén-panelek használatosak: egyetlen vizsgálattal több tucat, örökletes daganathajlammal összefüggő gén (BRCA1/2, MMR-gének, TP53, PTEN, STK11 stb.) elemezhető. A multigén-panelek előnye, hogy:

• hatékonyabbá teszik a diagnosztikát komplex családi mintázatok esetén,
• olyan géneket is azonosíthatnak, amelyeket korábban rutinszerűen nem vizsgáltunk,
• segítik a rizikóstratifikációt (a betegek kockázati csoportokba sorolása), és a személyre szabott szűrési és prevenciós stratégiák kialakítását.

Ugyanakkor komoly értelmezési kihívásokkal is járnak. Gyakori a VUS (variant of uncertain significance), vagyis a klinikai jelentőségében bizonytalan variáns, amellyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elég adat ahhoz, hogy rizikónövelő vagy ártalmatlan eltérésnek minősítsük. A legújabb szakmai ajánlások ezért hangsúlyozzák, hogy a multigén-paneles genetikai vizsgálat:

• indikációhoz kötötten,
• genetikai tanácsadást végző szakember bevonásával,
• validált laboratóriumi háttérrel valósuljon meg,
• és az eredmények értelmezése multidiszciplináris team (onkológus, klinikai genetikus, sebész, pszichológus) részvételével történjen.

Mit tehetünk a megelőzésért? – Szűrés, intervenciók, életmód

A genetikai hajlam azonosítása elsősorban megelőzési lehetőség: időt ad a célzott szűrésre és a rizikócsökkentő beavatkozások megtervezésére.

1. Célzott szűrés és orvosi követés

Örökletes daganatszindróma esetén a guideline-ok általában:

• korábban és sűrűbben végzett szűrést javasolnak (pl. mammográfia + emlő-MRI BRCA-hordozóknál, korai és ismételt colonoscopia Lynch-szindrómánál),
• adott esetben szóba jöhetnek rizikócsökkentő műtétek (pl. profilaktikus mastectomia, salpingo-oophorectomia szigorúan egyéni mérlegelés alapján),
• fokozott odafigyelést és rendszeres nyomonkövetést igényelnek a háziorvostól, szakorvosoktól, valamint az érintett családtagok rendszeres kontrollját.

A cél nem csupán a daganat prevenciója, hanem az időben történő felismerés, amikor a kezelési lehetőségek és a túlélési esélyek lényegesen kedvezőbbek.

2. Életmódbeli prevenció – a baj sokszor nem elkerülhetetlen

A genetikai kockázatot jelentősen befolyásolják az életmódbeli tényezők. A WHO és más nemzetközi szervezetek becslése szerint a daganatos megbetegedések jelentős hányada megelőzhető lenne:

• a dohányzás elhagyásával,
• az alkoholfogyasztás mérséklésével,
• egészséges testsúly fenntartásával,
• rendszeres fizikai aktivitással,
• zöldségekben, gyümölcsökben, rostban gazdag, feldolgozott húsokban szegény étrenddel,
• UV-védelem biztosításával,
• valamint bizonyos infekciók (pl. HPV, hepatitis B) elleni védőoltásokkal.

Még magas genetikai kockázat esetén is igaz, hogy a „rossz gének” nem feltétlenül determinálnak: az életmód, a környezet, a szűrési fegyelem és az orvosi együttműködés érdemben módosíthatja a végső kimenetelt.

Források:

National Cancer Institute – Genetic Testing for Inherited Cancer Risk (Fact Sheet)

National Cancer Institute – The Genetics of Cancer

Daly MB et al. Genetic/Familial High-Risk Assessment: Breast, Ovarian, and Other Hereditary Cancers. J Natl Compr Canc Netw. 2021.

Tung N et al. Selection of Germline Genetic Testing Panels in Patients With Cancer. J Clin Oncol. 2024.

World Health Organization – Cancer: Key Facts

Ha érdekel, milyen újdonságokat hoz a mesterséges intelligencia az onkológiában, ezt a cikket ajánljuk.