Új kutatás cáfolhatja a mogyorófélékkel kapcsolatos tévhitet

A kutatásban mintegy 800 ezer ember adatait elemezték, hogy kiderítsék: valóban indokolt-e az a gyakran hangoztatott tanács, miszerint a vastagbélgyulladásban érintetteknek kerülniük kell a mogyoróféléket, vagy csupán egy elterjedt tévhitről van szó.

Kilenc tanulmány eredményeit hasonlították össze

A kutatás során a gyakran fogyasztott magvak – például a földimogyoró, mandula, dió, pisztácia, napraforgó- és szezámmag, valamint egyes vizsgálatokban a kukorica és a pattogatott kukorica – hatásait elemezték. A szakemberek kilenc tanulmány eredményeit hasonlították össze, amelyek összesen több mint kétmillió személy-évnyi (a személyek száma szorozva az utánkövetés éveivel) adatot tartalmaztak. Az elemzés nem mutatott ki kapcsolatot a mogyorófélék fogyasztása és a divertikulitisz, azaz a gyulladásos folyamatok kialakulása között, több adat a magvak esetleges védő hatására utalt.

Komoly bizonyítékot nem találtak

A divertikulózis a vastagbél falán kialakuló apró tasakokat jelenti, amelyek többnyire tünetmentesek. Amennyiben ezek a tasakok begyulladnak, divertikulitiszről beszélünk, amely hasi fájdalommal, lázzal és székelési zavarokkal járhat. Súlyosabb esetben tályog, átfúródás vagy akár bélelzáródás is kialakulhat. „A divertikulózisban szenvedőknek évtizedeken át azt tanácsolták, hogy kerüljék a mogyoróféléket és magvakat, mert szakmai körökben úgy vélték, hogy ezek apró darabjai a bélfal tasakjaiba szorulhatnak és gyulladást okozhatnak, pedig ezt semmilyen komoly bizonyíték nem támasztotta alá. Bár az utóbbi években több kutatás megkérdőjelezte ezt a hiedelmet, a betegek még ma is gyakran kapnak ellentmondásos tanácsokat. Vizsgálatunk összefoglalja a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és segíthet végleg tisztázni ezt a mítoszt.” – mondta dr. Konstantinos Voniatis, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika rezidense. 

Több módszerrel is ellenőriztek

Az egyetem kutatói több módszert is alkalmaztak annak érdekében, hogy az eredmények megbízhatóságát ellenőrizzék. Értékelték a korábbi tanulmányok minőségét és az esetleges torzítási tényezőket, majd összevont elemzéssel határozták meg, milyen kapcsolat áll fenn a mogyorófélék fogyasztása és a divertikulitisz kialakulásának kockázata között. Emellett azt is vizsgálták, hogy a gyakrabban mogyoróféléket fogyasztók általában egészségesebb, rostban és zöldségekben gazdag étrendje mennyiben befolyásolja az eredményeket, illetve hogyan változik a kockázat a fogyasztás mértékével.

A szakmai irányelvek szerint nincs szükség a mogyorófélék kerülésére

Az elemzés szerint a mogyoróféléket fogyasztók körében mintegy 11 százalékkal alacsonyabb volt a divertikulitisz kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik tünetmentes időszakban nem fogyasztottak magvakat, bár ez az eltérés statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak. Amikor a kutatók figyelembe vették az egészségesebb étrend általános hatását is, a kockázati arány 0,75-re csökkent, ami 25 százalékos, statisztikailag igazolt kockázatcsökkenést jelentett. A dózis–válasz elemzés alapján a heti legalább két adag (adagonként körülbelül 28 gramm) mogyoró- és magfogyasztás körülbelül 5%-kal alacsonyabb kockázattal járt együtt. A vizsgált kilenc tanulmány közül hat védő hatást, kettő semleges kapcsolatot, egy pedig negatív összefüggést mutatott. Az utóbbi azonban a bételdió-rágás hatásait elemezte, ami nem hasonlítható össze a szokásos mogyoró- és magfogyasztással, ezért ezt az eredményt a jelenlegi meta-analízis nem vette figyelembe. A jelenlegi nemzetközi szakmai irányelvek alapján divertikulózis esetén, tünetmentes időszakban, nincs szükség a diófélék, magvak vagy a pattogatott kukorica kerülésére. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) és a Brit Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) egyaránt hangsúlyozza, hogy ezen élelmiszerek fogyasztása nem növeli a betegség kockázatát.

A divertikulózissal való együttélés szabályai

A divertikulózis elsősorban az idősebb korosztályban fordul elő: az 50–59 évesek 15–30 százalékánál, míg a 70 év felettiek akár 60%-ánál is kimutathatók divertikulumok. A betegség a férfiakat és a nőket hasonló arányban érinti, ugyanakkor az előfordulás életkor és földrajzi régió szerint eltérhet. Az érintettek körülbelül tíz százalékánál alakul ki életük során gyulladásos szövődmény. A divertikulitisz megelőzésben továbbra is a rostban gazdag étrend – beleértve a mérsékelt mogyorófogyasztást is – a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás kerülése és a tünetek figyelemmel kísérése a legfontosabb – tette hozzá dr. Voniatis. Divertikulitisz azaz gyulladásos epizód esetén ajánlott mihamarabb felkeresni a házi-, vagy kezelőorvost, aki tájékoztat a szükséges kezelésről, a diéta és szükség esetén az antibiotikum kúra részleteiről.

Forrás: https://semmelweis.hu/

Ha érdekel a mogyoróallergiáról készült írásunk, ezt a cikket ajánljuk.