Kutatás indul a terápiára rezisztens pikkelysömör ellen

Nemzetközi kutatási program indul a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a terápiára rezisztens pikkelysömör kezelésének javítására. Az IMPRESS projekt célja új, célzott terápiás megoldások kidolgozása azok számára, akiknél a jelenlegi kezelések nem hoznak tartós eredményt.

Remény a nehezen kezelhető esetekben is

A Szegedi Tudományegyetem vezetésével IMPRESS néven új nemzetközi kutatási program indul, amely a terápiára rezisztens pikkelysömör kezelésére keres áttörést jelentő megoldásokat. A projekt középpontjában azok a betegek állnak, akiknél a korszerű kezelések ellenére is fennmaradnak a makacs bőrtünetek, és ez tartós életminőség-romláshoz vezet.

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal HU-RIZONT programjának támogatásával, közel 400 millió forintból valósul meg 2026 februárja és 2029 januárja között.

Jelenleg korlátozottak a kezelési lehetőségek

A pikkelysömör krónikus, immunmediált gyulladásos bőrbetegség, amely a lakosság mintegy 2–3 százalékát érinti világszerte. Bár a modern biológiai terápiák sok esetben hatékonyak, a betegek 20–30 százalékánál továbbra is fennállnak kezelésekre nem reagáló elváltozások.

Ezek a tünetek gyakran a végtagokon, a fejbőrön vagy a hajlatokban jelennek meg, és nemcsak fizikai panaszokat, hanem jelentős pszichés és társas terhet is jelentenek.

Sejtszinten vizsgálják a rezisztencia okait

Az IMPRESS projekt egyik újdonsága, hogy a terápiás rezisztencia okait a bőrben zajló helyi folyamatok szintjén vizsgálja. A kutatók korszerű módszerekkel – például térbeli transzkriptomikával és egysejtes RNS-szekvenálással – térképezik fel, hogyan viselkednek a sejtek a gyógyult, aktív és rezisztens bőrterületeken.

Ez segíthet megérteni, miért marad fenn a gyulladás egyes plakkokban akkor is, amikor más területeken már javulás tapasztalható.

Három szakaszban zajlik a kutatás

A program három egymásra épülő szakaszban valósul meg. Az első fázis a betegminták gyűjtésére és a molekuláris háttér feltárására fókuszál. A második szakaszban a kutatók mezenchimális stromális sejteken alapuló, helyi alkalmazásra szánt sejtterápiát fejlesztenek, szabványosított, GMP-minőségű környezetben.

A harmadik szakaszban egy úgynevezett Proof of Concept klinikai vizsgálat során terápiára rezisztens betegek kapnak intradermális kezelést, amelynek célja a módszer biztonságosságának és hatásosságának értékelése.

Nemzetközi együttműködés a siker záloga

A konzorciumot a Szegedi Tudományegyetem vezeti, amely a klinikai vizsgálatok lebonyolításáért és a betegellátás integrációjáért felel. A projektben részt vesz az Uppsala Egyetem, ahol a molekuláris elemzések és bioinformatikai vizsgálatok zajlanak, valamint a barcelonai STC/BST központ, amely a sejtterápiás fejlesztésekhez biztosítja a szükséges hátteret. A munkát nemzetközi szakértők is segítik tudományos tanácsadóként.

A várható eredmények között szerepel a rezisztencia molekuláris hátterének feltérképezése, új biomarkerek azonosítása, valamint egy klinikai alkalmazásra alkalmas sejtterápiás készítmény és korai klinikai adatok előállítása.