Minden harmadik magyar önként részt venne egy másik bolygó benépesítésében | Weborvos

Egy friss, nemzetközi felmérésben a magyar válaszadók 37 százaléka minden személyes adatát megosztaná, ha cserébe ingyenes és magasabb színvonalú egészségügyi ellátást kapna. Százból negyven ember hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék.

Mesterséges intelligencia a mindennapokban

Mesterséges intelligenciával vezérelt implantátumok, a bűnözést előre jelezni képes biometrikus rendszerek, vagy éppen MI-alapú nyelvtanulást segítő alkalmazások – csak néhány példa azok közül az innovációk közül, amelyek az utóbbi években jelentek meg, és már a gyakorlatban is bizonyították hasznosságukat.

A technológiai fejlesztések célja, hogy kényelmesebbé és hatékonyabbá tegyék a mindennapi életet. De vajon hogyan viszonyulnak mindehhez a magyarok? Mennyire bíznak a mesterséges intelligenciában, és mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat MI-alapú szolgáltatásokkal osszák meg? A kérdésekre egy friss, nemzetközi reprezentatív kutatás ad választ.

Az MI terjedésében az adatvédelem fontos ellensúly

Napjainkban szinte nincs olyan tudományos vagy technológiai terület, ahol ne jelenne meg a mesterséges intelligencia fejlesztése. Bár a társadalmi elfogadottság folyamatosan nő, az MI széles körű elterjedését továbbra is fékezik bizonyos tényezők, például az adatvédelemhez kapcsolódó szabályozási hiányosságok. Erre mutatnak rá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A kutatás szerint a válaszadók immár második éve a mesterséges intelligenciát tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatmegosztással kapcsolatos attitűdök ugyanakkor meglepő képet mutatnak: tíz magyar válaszadóból négy hajlandó lenne személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal megosztani, ha az kényelmesebb és egyszerűbb életet eredményezne. Százból huszonnyolcan azt is elfogadnák, hogy az agyuk közvetlenül az internethez kapcsolódjon.

Sokan az egészségügy hiányosságait adataik árán is pótolnák a MI-vel

Különösen figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek jelentős része az egészségügyi ellátás javulása érdekében is nyitott az adatmegosztásra. A felmérés szerint a magyar válaszadók 37 százaléka akár minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól jelzi, hogy a technológiai fejlesztések iránti igény különösen erős az egészségügy területén.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdök összességében pozitív irányba mozdultak el. Bár kevesebben használnák a technológiát mindennapi asszisztensként – például határidőnapló kezelésére vagy házimunkára –, egyre többen bíznának MI-alapú egészségügyi szolgáltatásokban. A felmérés szerint a válaszadók 44 százaléka fordulna MI-orvoshoz, míg 22 százalék MI-pszichológus segítségét is igénybe venné.

Másik bolygó és agy–internet kapcsolat

A kutatás további érdekes eredményeket is feltárt. A magyar válaszadók 35 százaléka például önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában, és százból huszonnyolcan azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az arányok világszinten is hasonló képet mutatnak.

A Bosch Tech Compass felmérést a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) készítette 2025 őszén, hét országban több mint 12 ezer, 18 év feletti válaszadó részvételével. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezer, míg az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában kétezer fő vett részt a kutatásban. A reprezentatív vizsgálatot Magyarországon a Bosch csoport megbízásából immár második alkalommal végezték el.