Egészségügyi szakember helyett mesterséges intelligencia?

A magyar lakosság mesterséges intelligencia használatát vizsgálta egészségügyi témákban egy friss kutatás, amelynek legfontosabb eredményeit az „AI az egészségügyben” című konferencián mutatták be. A felmérést a PwC Magyarország készítette a Publicis Groupe Hungary felkérésére.

Egyre nyitottabbak a magyarok a mesterséges intelligenciára

A Publicis Groupe Hungary egy korábbi kutatásából (AI Readiness Indexből) már kiderült, hogy az AI-felkészültség évről-évre javul Magyarországon, és a mesterséges intelligencia nem futurisztikus elgondolás, hanem a hétköznapok szerves része. Míg elsősorban az irodai munkát végzők használják leggyakrabban az AI-alapú platformokat, addig a többi demográfiai csoport is nyit a mesterséges intelligencia felé, és szélesebb körben kezdik felfedezni az új technológia adta lehetőségeket.

„Fontosnak tartjuk, hogy nyomon kövessük az AI kapcsán történő változásokat és ezt már ne csak általánosságban, hanem bizonyos szektorokra vonatkozóan is megvizsgáljuk” - emeli ki Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője. A cég mostani felmérése arra kereste a választ, hogy mennyire válik központi szereplővé az AI használata az egészségügyi kérdésekben. A PwC szakértői egy reprezentatív felmérést végeztek azok között a magyar emberek között, akik otthonosan mozognak a digitális világban, és online is szoktak vásárolni.

Sokan szavaznak teljes bizalmat a MI-nek

A mesterséges intelligencia használata gyorsan terjed: ma már tízből hatan alkalmazzák a mindennapokban. Bár a válaszadók több mint fele csak tavaly találkozott először az AI-val, 66 százalékuk elsősorban a magánéletben felmerülő kérdésekre keres választ a technológia segítségével. A felmérés azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia rövid idő alatt széles körben elterjedt, és a felhasználók egy része személyes adatait is megosztja az ilyen platformokkal.

Az AI-források megbízhatóságát egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 2,73 pontra értékelték a válaszadók. Ugyanakkor minden negyedik megkérdezett már egészségügyi kérdésekben is fordult mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT vagy a Microsoft Copilot rendszeréhez.

Egyre többen kérdeznek mesterséges intelligenciát egészségügyi ügyekben

A mesterséges intelligencia egyre több háztartásban jelenik meg, és folyamatosan bővül a felhasználási területe is. Nem meglepő tehát, hogy számos esetben a hosszabb kutatómunkát felváltják az egyetlen kattintással elérhető, AI-alapú összefoglalók.

A lakossági felhasználók számára a nagy nyelvi modelleken alapuló platformok egyik legnagyobb előnye, hogy gyors válaszokat adnak, a nap 24 órájában elérhetők, és képesek a szakmai kifejezéseket közérthető formában magyarázni. A kutatási eredmények is ezt erősítik meg. Egészségügyi témák esetében az Y generáció tagjainak 70 százaléka a gyorsaságot emelte ki a mesterséges intelligencia legfontosabb előnyeként. A digitális környezetben felnőtt Z generáció ugyanakkor az AI használatának egy másik aspektusára is rámutat: a válaszadók 33 százaléka úgy érezte, hogy kezelőorvosától nem kapott kellően részletes tájékoztatást, ezért a mesterséges intelligenciához fordult, hogy átfogóbb képet kapjon állapotáról, vagy jobban megértse a diagnózist. Emellett 9 százalék azt jelezte, hogy bizonyos kérdéseket szégyell feltenni az orvosának, ezért biztonságosabbnak érzi azokra online kideríteni a választ.

Mindez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak gyorsan hozzáférhető információforrás, hanem olyan felületet is kínál, ahol – különösen a fiatalabb felhasználók – könnyebben és gátlások nélkül tájékozódhatnak egészségügyi kérdésekben.

Mire használják az AI-t az egészségügyben? Generációs különbségek

A felmérés szerint a válaszadók leggyakrabban a kórképekről rendelkezésre álló tudásanyag összefoglalására, a tünetek ellenőrzésére, valamint a számukra megfelelő vitaminok és étrend-kiegészítők kiválasztására használják a mesterséges intelligenciát. A megkérdezettek 27 százaléka laborleletek értelmezésében, 22 százalék pedig képalkotó vizsgálatok szöveges leleteinek megértésében kér segítséget az AI-tól.

Az életmóddal kapcsolatos tanácskérésben az Y generáció egyre inkább felzárkózik a Z generációhoz: sokan igényelnek személyre szabott étrendi javaslatokat, edzésterveket vagy alvásminőséggel kapcsolatos elemzéseket. Összességében a Z generáció használja a legnagyobb arányban kizárólag az AI-alapú információkat, míg az idősebb korosztályok inkább a hagyományos internetes keresést és a mesterséges intelligenciát együtt alkalmazzák.

Viszontagságok és lehetőségek együttes jelenléte

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (45%) attól tart, hogy a mesterséges intelligencia által generált és a valós tartalmak egyre inkább összemosódnak, így a jövőben nehezebb lesz megkülönböztetni a hiteles információkat az úgynevezett „hallucinációktól”.

Bár sokan támaszkodnak az AI iránymutatásaira, a többség nem fogadja el azokat kritikátlanul: mindössze 9 százalék nem ellenőrzi a kapott válaszokat, és csupán 7 százalék hozott már döntést kizárólag mesterséges intelligenciára alapozva. Ugyanakkor a megkérdezettek 32 százaléka úgy érzi, hogy az AI használata segít abban, hogy célzottabb kérdéseket tudjon feltenni kezelőorvosának.

A szakértők szerint a technológia valódi értéke az egészségügyben akkor érvényesülhet, ha a digitális megoldások szakmai kontrollal párosulnak. A válaszadók különösen hasznosnak tartanák az orvosok által felügyelt AI-alkalmazásokat, például az automatikus receptmegújítást, a leletek közérthető magyarázatát vagy az online konzultáció lehetőségét háziorvossal, szakorvossal. Bár az idősebb generációk körében ezek a megoldások még kevésbé ismertek, a többség nyitott az ilyen kezdeményezésekre.

„Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét, még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik az LLM-ek pontos tájékozódását. Ebben a hirdetőknek és az ügynökségeknek is kulcsszerepük van: a SEO mellett a GEO-nak is egyre hangsúlyosabb helyet kell kapnia a digitális fogyasztói útvonal tervezésében” - fogalmazott Major Helga.