Még mindig nem vesszük elég komolyan a mikrobiom és az agy kölcsönhatását

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A bélrendszerben élő mikroorganizmusok nemcsak az emésztésünkre, hanem az idegrendszer működésére, a hangulatunkra és a stresszkezelésünkre is hatással lehetnek. A bél-agy tengely kutatása világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, miközben magyar fejlesztők is azon dolgoznak, hogy jobban megértsék az emberi szervezet és a mikrobiom közötti összetett kapcsolatot.

Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem kizárólag új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban is, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább ökoszisztéma vagyunk. A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök.

A mikrobiom és az idegrendszer párbeszéde

A tudományos közösségben az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az úgynevezett bél-agy tengely, az a komplex kapcsolat, amely a bélrendszer, a mikrobiom és az idegrendszer között működik. A tudósok szerint a „boldogsághormonként” is emlegetett szerotonin jelentős része nem az agyban, hanem a bélrendszerben termelődik, miközben a bélflóra állapota a hangulatunkkal, az alvásunkkal és a stressztűrő képességünkkel is kapcsolatban állhat.

Állatkísérletekben a kutatók már megfigyelték, hogy bizonyos bélflóra-változások hatással lehetnek a viselkedésre és a stresszreakciókra is. Ezt bizonyították egy szakmai körökben elismert kutatásban, amelynek során szorongóbb és nyugodtabb egerek mikrobiomját cserélték fel. Az állatok viselkedése is megváltozott. Bár ezek a vizsgálatok még nem jelentenek közvetlen humán bizonyítékot, jól mutatják a téma jelentőségét.

„Nem arról van szó, hogy a baktériumok átveszik az irányítást az ember felett. Sokkal inkább arról, hogy valószínűleg jóval összetettebb kapcsolatban élünk a saját mikrobiomunkkal, mint korábban gondoltuk” – fogalmaz Goda.

A cél a természetes egyensúly támogatása

A fejlesztőcsapat szerint a mikrobiom túl bonyolult ahhoz, hogy egy univerzális megoldással lehessen befolyásolni. Inkább olyan szimbiotikus rendszerek kialakításán dolgoznak, amelyek harmonikusabb együttműködést teremthetnek a bélflóra és a szervezet között.

A labor munkája jelenleg elsősorban formulafejlesztésre és mikrobiom-alapú koncepciók vizsgálatára fókuszál. A fejlesztések során különböző baktériumtörzsek, prebiotikus összetevők és bioaktív anyagok kombinációit elemzik.

„Szerintem a következő évek egyik legfontosabb felismerése az lesz, hogy az emberi szervezetet nem lehet külön kezelni attól az ökológiai rendszertől, ami benne él. Még az is lehet, hogy nem elsősorban új molekulákat kell feltalálnunk, hanem jobban megérteni azokat a kapcsolatokat, amelyek mindig is ott voltak bennünk” – mondja Goda Gábor.

Magyar lehetőségek egy globális kutatási versenyben

A mikrobiomkutatás az elmúlt években globálisan is jelentős gazdasági és tudományos területté nőtte ki magát. A gyógyszeripari, élelmiszeripari és étrend-kiegészítőket fejlesztő vállalatok egyaránt nagy erőforrásokat fordítanak annak feltárására, miként támogatható a bélflóra egészséges egyensúlya.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory szerint Magyarország számára is komoly fejlődési lehetőségeket kínál ez a terület, különösen a funkcionális táplálkozás és a bioaktív fejlesztések szegmensében. „A mikrobiomkutatás valójában nem csak az emésztésről szól, hanem arról, hogy újraértelmezzük, hogy az működik az emberi szervezet” – teszi hozzá Goda Gábor.