• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan értelmezhető a rendelkezésre állási idő?

Jogász válaszol

Nagyvárosi felnőtt háziorvos esetén(24 órás központi felnőtt háziorvosi ügyelet ill.OMSZ)hogyan értelmezhető a rendelkezésre állási idő? ÁNTSZ szerint-ha 1 órán belül nem indokolt az ellátás megkezdése-a feladat a háziorvosé. Ráadásul nem difiniálják a 8 órában meghatározott rendelkezésre állási időt, azaz valójában 10 óra alatt riasztható a ho. (rendelések 8-12 ill.14-18 tehát a 12-14 óra közötti idő a ráadás. Hivatkozásuk:43/1999(III.3)Kormányrendelet 4/2000 (II.25)Eü.M.rendelet ill.helyi feladatátadási szerződés.

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése akkor tekinti folyamatosnak az ellátást, ha

a) a háziorvosi szolgálat orvosa a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott rendelési időben rendelőjében háziorvosi tevékenységet végez;

b) munkanaponként a háziorvosi szolgálat orvosa 8 órában - beleértve a rendelési időt és a tanácsadás idejét is - az őt választó biztosítottak számára szolgáltatást nyújt, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit;

c) a háziorvosi szolgálat orvosa részt vesz a háziorvosi ügyeleti
rendszerben, kivéve, ha az ügyeleti ellátásért felelős önkormányzat, önkormányzati társulás vagy annak egészségügyi intézménye nyilatkozik arról, hogy
ca) a közreműködésre nem tart igényt, vagy
cb) feladatátadási szerződés keretében más szolgáltatóval szerződést köt az érintett háziorvos által egyébként ellátandó ügyeleti feladatok teljes körének átadására.


A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. § - a azt írja elő, hogy a háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A háziorvos rendelési időben a betegeket - sürgős ellátást igénylő eset kivételével - az érkezés igazolt sorrendjében fogadja. A háziorvos legalább a rendelési ideje egy részében, illetve a tanácsadás során előre programozható betegellátás keretében
előjegyzés alapján végzi a betegek szűrését, gondozását és ellátását. A folyamatos ellátás keretében a háziorvos hetente legkevesebb 15 órát, de munkanapokon naponta legkevesebb 2 órát rendel.


A rendelet 4.§-a szerint a háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá: az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való részvétel.


A fent említett jogszabályok a "rendelkezésre állás" azaz tulajdonképpen a "készenlét" fogalmát és időtartamát illetően nem adnak eligazítást.


Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban álló egészségügyi dolgozók esetében kimondja, hogy " A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő
befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása. A készenlét havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása
esetén a készenlét havi mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. ( 12.§(9)-(10)bekezdés.


Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 9. §-a szerint: Készenléti szolgálat (készenlét) esetén a foglalkoztatott a munkavégzés helyszínén kívül munkára készen rendelkezésre áll a napi munkaidőn kívül esetleg felmerülő feladatok ellátására. A foglalkoztatott írásban bejelenti
az egészségügyi szolgáltató számára a készenlét ideje alatti értesítésének lehetséges módjait. Amennyiben a foglalkoztatott - az esetleges szükséges munkavégzés helyére figyelemmel - az értesítéstől számított 40 percen belül a szolgálat idején általános közlekedési helyzetben nem tudja az egészségügyi szolgáltatónál a feladat ellátását megkezdeni, készenlétet nem teljesíthet.


A foglalkoztatott a készenlét teljes tartama alatt munkára képes állapotban áll az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére és az ügyeletvezető értesítése alapján - az egészségügyi szolgáltatóval előzetesen egyeztetett módon - 40 percen belül köteles munkavégzésre megjelenni.


A készenlétnek egyébként csak a tényleges munkával töltött része számít munkaidőnek. A készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, melynek kezdőidőpontja az alkalmazott dolgozó tekintetében a berendelésre vonatkozó értesítés.


Az említett szabályok nem vonatkoznak azokra az orvosokra illetve más egészségügyi dolgozókra, akik nem munkaviszony és nem közalkalmazotti viszony, hanem például vállalkozás keretében látják el tevékenységüket. Az ő esetükben az önkormányzattal kötött szerződés rendelkezései irányadóak a készenlét (rendelkezésre állás) tekintetében is.