• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Jogalap nélküli gazdagodás fogalmába mi fér bele?

Jogász válaszol

Jogalap nélküli gazdagodás fogalmába mi fér bele? Pl.: ide tartozik-e ha az orvos beszedte a vizitdíjat, elláta a beteget, mindent leadminisztrált, de valamilyen hiba miatt az esetet nem fogadta be az OEP. Ekkor visszajár a betegnek a vizitdíj, jogalap nélkül gazdagottam-e én, amikor ellátam a beteget, csak Józsi bácsi TAJ száma úgy van nyilvántartva, hogy neki e
szerint nőnek kellene lennie?

A Polgári Törvénykönyv 361. §-a rendelkezik arról, hogy " Aki másnak  rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha
a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy
b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.


A polgári jog rendszerében a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius szabály, vagyis alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, illetve ha a jogvita a felek fennálló jogviszonyára irányadó speciális szabályok szerint nem bírálható el.


A gazdagodás akkor alaptalan, ha a vagyoni előnyhöz jutott félnek nincs olyan jogcíme, amely őt az előny megtartására feljogosítaná.
A fentieknek megfelelően a jogalap nélküli gazdagodás megállapításának feltételei a következők:
1) a gazdagodó kimutathatóan vagyoni előnyhöz jut;
2) a vagyoni előnyt más rovására szerzi (vagyis valakinél vagyoncsökkenés következik be);
3) a gazdagodás jogalap nélkül történik.


A fentiekből következik, hogy nem állapítható meg jogalap nélküli
gazdagodás, ha valakinél ugyan vagyoncsökkenés következik be, de ugyanakkor más ezzel párhuzamosan nem jut vagyoni előnyhöz, illetve fordított esetben sem, ha valaki ugyan jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, de ez másnak nem okoz vagyoncsökkenést. Mindebből következik az is, hogy a gazdagodás és a vagyoncsökkenés mértéke nem feltétlenül azonos. Ilyenkor a jogalap nélkül gazdagodónak minden esetben csak a gazdagodást kell visszatérítenie, nem pedig a másik fél kárát.


A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 5/C. § (7) bekezdése alapján: " Az egészségügyi szolgáltató a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint visszatéríti a biztosított részére a biztosított által előre befizetett vizitdíjat vagy kórházi napidíjat, amennyiben a biztosított az ellátást nem vette igénybe, valamint azon vizitdíjat vagy
kórházi napidíjat vagy azoknak azt a részét, amelyet az egészségügyi szolgáltató jogosulatlanul szedett be. Az egészségügyi szolgáltató ennek lehetőségét a vizitdíjfizetés vagy kórházi napidíj fizetés közvetlen helyszínén tájékoztatóban teszi közzé. A Ptk.-ban meghatározott elévülést megelőzően az egészségügyi szolgáltató a vizitdíjnak, illetve a kórházi
napidíjnak a visszajáró részét elkülönítetten kezeli. A visszatérítés
alapjául szolgáló számlát, illetve nyugtát azok visszatérítés megalapozását célzó bemutatásával egyidejűleg a szolgáltató bevonja.


Az említett szabályt összevetve a Ptk. előírásaival az állapítható meg, hogy az egészségügyi szolgáltató abban az esetben gazdagodik jogalap nélkül, ha a biztosított részéről ún. "tartozatlan fizetés" esete áll fenn. Olyan esetekről van szó, melyek a hatályos szabályok alapján vizitdíj/kórházi napidíj kötelesek, ezt a beteg be is fizeti, azonban valamilyen okból a
biztosított nem veszi igénybe az ellátást, valamint amikor a jogszabály alapján az egészségügyi szolgáltató egyáltalán nem lett volna jogosult a vizitdíjat beszedni, vagy nem az előírt, hanem annál magasabb összeget szedett be a betegtől.


Amennyiben a jogszerűen befizetést teljesítő, de ellátással nem fedezett beteg pénze vagy a vizitdíj/kórházi napidíj fizetésre nem kötelezett betegtől elkért pénz a szolgáltatónál maradna, úgy jogalap nélkül gazdagodna a beteg rovására.


Ezért a jogalap nélküli gazdagodás tényéhez fűződő általános
jogkövetkezmény az, hogy a meglévő gazdagodást vissza kell téríteni a beteg részére. Amennyiben az ellátás vizitdíjköteles volt, az beszedésre került, és az ellátást az orvos ténylegesen nyújtotta is a beteg részére, úgy álláspontunk szerint az orvos terhére abban az esetben sem állapítható meg a jogalap nélküli gazdagodás tényállása, ha a beteg TAJ számának adatai nem
egyeznek az OEP nyilvántartásával.

Legolvasottabb cikkeink