• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Veszélyességi pótlék

Jogász válaszol Forrás: Weborvos

Arra szeretnék választ kapni, hogy kinek jár a veszélyeségi pótlék. Én ugyanis eddig a műtőben dolgoztam, de Kb egy éve kikerültem a sürgősségi betegellátásba, és most megakarják vonni a veszélyeségi pótlékot. Válaszukat előre is köszönöm.

Az ön által hivatkozott veszélyességi pótlék a jelenleg hatályos
jogszabályok szerint nem létezik.

Az egészségre ártalmas munkakörök meghatározása mellett a jogszabályok többlet szabadságot adnak, illetve adott esetben korkedvezményes nyugdíjra jogosultságról rendelkeznek. A
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza az
illetménypótlékokat, a törvény 75. § -a pedig felhatalmazza az egyes minisztereket, hogy ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthatnak meg.


A 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkezik arról, hogy az egészségügyi ágazatban milyen pótlékok fizetése
kötelező a munkáltató számára.


A közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg.


A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke:
a) a pótlékalap 150%-a:
- aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos,
szakasszisztens, ápoló,
- traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló,
- műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens;

b) a pótlékalap 120%-a:
- röntgenben dolgozó orvos, asszisztens,
- röntgengép-javító műszerész,
- diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
- traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos,
- boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,
- vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
- fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó,
- pszichiátriai osztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint
- műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző,
- az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya,
- szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő,
- műtőssegéd,
- mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző;

c) a pótlékalap legalább 36%-a:
- valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó esetében.


Kollektív szerződés magasabb mértékű pótlékot állapíthat meg.
Kollektív szerződés a fenti munkakörökön túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25-100%-a közötti mértékben.


A felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.


A munkavédelmi törvény rendelkezései szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb
megváltást nem adhat.

Az egészségre ártalmas munkakörök esetén, az egészségkárosító kockázat fennállására tekintettel a napi munkaidő jogszabály rendelkezése szerint rövidebb a rendes munkaidőnél. A munkavállalók napi munkaidejének kitöltéséhez a munkáltató egyedi döntés szerint oszthatja be a munkavállalókat egyéb feladatok ellátására.