• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

100 ezer forintos rés a bruttó átlagbér és a mediánbér között

Lapszemle MA 06:32 Forrás: Átlátszó
100 ezer forintos rés a bruttó átlagbér és a mediánbér között

Rengetegen érzik úgy, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt nagy átlagbér-növekedések nem igazán tükrözik a valóságot.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb mérései alapján idén júniusban az átlagkereset bruttó 642 ezer forint volt, ez nettóban 442 ezer forintot jelent. Azonban a mediánbér — amely jóval közelebb áll a mindennapi tapasztalatokhoz — csupán bruttó 519 ezer forintra rúgott, ebből pedig kevesebb, mint 360 ezret vihetnek haza a dolgozók, írja az Átlátszó

Rengeteg dolgozó érzi úgy, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt nagy átlagbér-növekedések nem igazán tükrözik a valóságot.

Ennek az a fő oka, hogy az átlagbér az összes kereset középarányosa, amiben benne vannak a legtöbbet és legkevesebbet keresők is. Az állami és magáncégek felső vezetőinek havi többmilliós fizetése pedig erősen felfelé húzza ezt a számot, pedig ez a top-menedzseri réteg a magyar társadalomnak csak egy apró szelete.

Ezzel szemben a mediánbér az összes fizetés közepét mutatja meg, vagyis azt az összeget, amelynél a magyarok egyik fele többet, a másik fele kevesebbet keres. Jelen esetben tehát az a helyzet, hogy a dolgozók felének nettó 360 ezer forintnál alacsonyabb a fizetése, ami máris nem hangzik olyan jól, így nyilván nem ezzel az adattal fényezi magát a kormány, hanem az átlagkeresettel.

Az elmúlt két év és fél adatait vizsgálva látható, hogy az átlag- és a mediánkereset közötti különbség jellemzően 100 ezer forint körül alakult. Idén az első hat hónap átlagával számolva a bruttó átlagkereset 634 ezer forint, a medián pedig 509 ezer forint volt, vagyis 125 ezer forint különbség van közöttük.

A legtöbbet a pénzügyi és az informatikai szektorban kerestek: átlagosan közel bruttó 1 millió forintot, ezzel szemben a szociális ellátásban dolgozók átlagkeresete csupán bruttó 350 ezer forint volt.

Az elmúlt években a KSH elég ambivalens viszonyt ápolt a mediánbérekkel: 2021-ig kizárólag átlagkeresettel kapcsolatos adatokat tett közzé, majd hirtelen két évre visszamenőleg a mediánbért is. A havi fizetési adatbázisukban jelenleg is elérhető az átlagbér mellett a mediánbér is havi összesítésben.

További részletek az Átlátszó cikkében.