1000 forintos só? Így dőlünk be a divatnak

Bődületes, akár több mint hússzoros árkülönbséget is lehet tapasztalni Magyarország nagyáruházaiban az étkezési sók között egységárban. Hogy mi lehet ennek a döbbenetes különbségnek az oka, egyelőre rejtély. A Pénzcentrum szakértők segítségével megpróbált utána járni annak, vajon érzékelhető-e bárminemű különbség például egy 39 és 899 forintos só között. Feltérképezték azt is, voltaképpen milyen folyamatok útján kerül a családok asztalaira az egyik legnépszerűbb ételízesítő, tovább elmerültek az adalékanyagok világában is, hogy tisztázzák, melyik sónak van és melyiknek egyáltalán nincs félnivalója e téren a népharagtól.

A tíz, esetenként hússzoros árkülönbségek kémiailag és biokémiailag semmivel sem indokolhatóak - mondta el a Pénzcentrumnak Dr. habil. Rohonczy János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), Kémiai Intézetének egyetemi docense.

A tisztánlátás végett fontos megjegyezni, hogy a világ összes ma fellelhető sója voltaképpen tengeri só. A kibányászott sók keletkezése ugyanis sok-sok millió évre vezethető vissza, amikor is a Föld tektonikus mozgásainak eredményeképpen az egykori tengerekből, óceánokból elzáródott részek kiszáradásával keletkeztek a mai sóbányák.

"Ezekből a sóbányákból ma kétféle technológiai fejtéssel jutnak hozzá a kitermelők, ezek közül egyik a bányászat a másik pedig az oldás" - írja a Pénzcentrumnak eljuttatott válaszaiban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A só tehát legyen akár a mai értelemben vett tengeri só, asztali só vagy himalájai só nem más mint nátrium-klorid.
Ez, ha nem is a becsomagolt termék (konyhasó) 100 százalékára, de minimum 99, esetenként 97 százalékára igaz. Már csak matematikailag is nehéz elgondolni tehát, hogy mi lehet az a csodaszer, ami ebbe, az esetenként talán 1-3 százalékba belefér és indokolja az akár több mint hússzoros árazást. Lelőjük a poént: egyszerűen semmi, nincs ilyen anyag. A teljes cikk itt olvasható