12 óra munka, 5 óra utazás, mínusz 100 ezer forint

Akár bruttó 60 ezer forint eltérés is lehet a koronavírussal fertőzött betegeket ellátó, a frontvonalban küzdő ápolók pluszpénze között. Az összeg nagysága attól függ, ki melyik kórházban dolgozik. A rosszabbul fizető intézmények így szakdolgozók nélkül maradhatnak, mert a jelenlegi bérek mellett akár 20-30 ezer forintért is hajlandók váltani a dolgozók – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Népszavának.

A koronavírus-járvány miatt rengeteg ápolót vezényeltek át az „anyaintézményből” egy másikba. Ez ­automatikusan többletterhelést jelent, vagy csak a munkavégzés helyszíne változik?

Az átvezényelt egészségügyi szakdolgozók közül sokan hivatásuk nagyságai, akik anyaintézményeiktől most akár 40–100 km-rel távolabb található kórházba járnak nap mint nap. Ez komoly megterhelés, hiszen ha valaki arra kényszerül, hogy a megszokotthoz képest egy órával hamarabb legyen a jóval messzebb lévő munkahelyén, akkor akár napi 4-5 órát is kell utaznia – ráadásul extrém időpontokban. Tudunk olyan átvezényelt szakdolgozóról, aki 4.15-kor indul és 22.00 órára ér haza. Azaz miután végre ágyba kerül 12 óra munka után, szinte azonnal kelhet is. Óriási szervezést igényel ez a megfeszített életforma, hiszen nekik is kell, vagy legalábbis kellene bevásárolni, gyermeket nevelni, a családjukkal együtt lenni.

Egy új helyszínen történő beteg­ellátás önmagában stressz, hiszen nincs mindenki birtokában a szükséges szakismereteknek. Ezt a nyomást növeli a bizonytalanság, hogy azt sem tudni, mikor fizetik ki azt a juttatást, ami azért jár, ha valaki egy másik intézményben lát el beteget. A kórházak közötti elszámolás csúszása ­miatt ugyanis az utóbbi hetekben sokan csak az alapilletményt kapták, a változó illetményeket nem – pedig nem aprópénzről beszélünk, ez a tétel 30–100 ezer forint is lehet. Azaz sok ápolónak jelentős a bevételkiesése.

Nem ez az első eset, hogy nincs rendben az elszámolás. A koronavírus-fertőzés miatt táppénzre kényszerülők közül sokan csak 60 százalékos bért kaptak, bár az ígéret 100 százalékról szólt. Mit tehet a kamara?

Borzasztó csúszásokkal szembesülünk. Tudunk olyan szakdolgozóról, aki 3-4 hónappal később kapta meg a különbözetet: májusban volt beteg, novemberben jutott hozzá az akkor elmaradt táppénzösszeghez. Nem szabadna, hogy anyagi hátrány érje azokat, akik a frontvonalban dolgoznak és munka közben fertőződnek meg. Így a kamara már márciusban kérte, hogy rendezzék ezt a helyzetet, ahogy azt is, hogy legyen egységes, országos szinten szabályozott pótlékrendszer a Covid-ellátás különböző szintjein dolgozó kollégáknak. Hiszen az elfogadhatatlan, hogy más összegű pluszpénzt kapnak azok, akik egymástól néhány tíz kilométeres távolságtól küzdenek a vírussal. A különbségek pedig nem elhanyagolhatók: a kamarához érkező visszajelzések alapján bruttó 60 ezer forint eltérés is lehet a frontvonalban dolgozó ápolók pluszdíjazásai között!

Nemrégiben több mint 30 ezer szakdolgozó részvételével készült felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka tervezi aláírni az új egészségügyi törvény ­miatt módosított szerződését.  Mi a legnagyobb probléma a törvénnyel?

A jogszabálynak valamennyi pontja különösen hátrányos és méltánytalan a szakdolgozókra nézve. Tömegek jelezték: nem akarják aláírni az új egészségügyi törvény miatt módosítandó szerződésüket. Önmagában hiba, hogy egy olyan időszakban, amikor a betegellátásra, a túlélésre kellene koncentrálni, a jogállással kapcsolatos vitákkal foglalkozik a kormány. A kirendelés a szakdolgozókra is vonatkozik, így ők is bármikor elszakíthatók a családjuktól 44 nap helyett akár 2 évre! Viszont az ő fizetésemelésük kimaradt a törvényből… Továbbiak az interjúban