2004 óta nem volt magyar doppingvétség az olimpián. A 2021-es olimpia doppingmintáit pedig 2029-ig vizsgálhatják.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1968-as olimpián vezette be a kötelező doppingellenőrzéseket, és sokmilliós kvízkérdés lehetne, hogy ki volt az első versenyző, aki fennakadt a vizsgálaton. A helyes válasz: egy svéd öttusázó, Hans-Gunnar Liljenwall. Ő még nem szteroidokkal járt a tilosban, hanem célzóvízzel könnyítette meg a szereplését a lövészetnél, eggyel több sörrel nyugtatta meg az idegeit, mint szabad lett volna. Nemcsak az ő, hanem a csapat bronzérmét is elvették.
Ezzel együtt a téli és nyári olimpiákon 149 érmet vettek el eddig a gazdáiktól, igaz, a közelmúlt és jelenkor kuszaságát jól szemlélteti, hogy az orosz sífutó Alekszandr Legkovtól előbb elvették a 2014-es szocsi téli olimpián megszerzett aranyát, aztán négy évvel később, hosszas jogi procedúra után visszaadták neki - írta körképében a telex.hu.
Az oroszok a statista.com nyilvántartása szerint toronymagasan vezetnek a nyári olimpiákon az éremelvételi összevetésben. Különösen a pekingi és a londoni olimpián leadott minták újraelemzése után erősödött meg a kétes értékű listán az első helyük. Összesen 33 orosz eset volt eddig, a holtversenyben második Ukrajna és Fehéroroszország egyaránt 11-11-et mutathat fel, míg az Egyesült Államok tíznél tart. Vagyis az oroszokat követő hármasnál kevesebb doppingesetet találtak, mint egyedül az oroszoknál.
A magyar helyzetről a teljes cikkben olvashat