150 éves a Karolina Kórház

Háromszáznyolc ágyon, tizenegy szakmában gyógyítanak a mosonmagyaróvári kórházban.

A történelmi Moson Vármegye a XIX. század első felében határozta el, hogy közkórházat létesít. A megvalósítást elősegíteni hivatott anyagi fedezetet az emberbaráti elkötelezettségéről híres Karolina Auguszta özvegy császárnéról elnevezett alapba gyűjtötték.

A Karolina Intézet (kóroda) névre keresztelt intézményt 1860-ban építették, s 16 alapítványi ágyon indult meg a kórházszerű ellátás. Az épületet Simor János győri püspök szentelte fel, az ápolást a Szent Vincéről elnevezett rend nővérei végezték.

A régióban a „morbus hungaricus"-nak is nevezett tüdőbaj elterjedtsége jelentősen meghaladta az országos átlagot, ezért 1910-ben 21 ágyon tüdőszanatórium létesült, amely az akkor már 29 ágyas magyaróvári Karolina Intézet kiegészítő osztályaként a maga korában országosan is egyedülálló megyei intézmény volt.

1928-ban „nyilvános jelleggel felruházott" közkórháznak minősített Moson vármegyei Karolina Kórház öt osztálya (tüdőbeteg-, sebészeti-, bel-, bujakóros- és fertőző osztály) 109 ággyal rendelkezett. Az intézetet dr. Koch Béla vármegyei tiszti főorvos tiszteletdíjas igazgatóként vezette. Az 1940-ben zajlott jelentős korszerűsítés és átalakítás eredményeként 4 pavilonban kialakított 153 ágyon a kor elvárásainak megfelelő színvonalon látta el a betegeket. A megnövekedett feladatokkal együtt (1941-ben 2760, 1942-ben 3000 beteg ellátását tervezték) a személyzet száma is gyarapodott. Az igazgató Zsujevich (Zsibóy) István volt, az ápolási munkát ez idő tájt Vöröskeresztes ápolók és a Szatmári Irgalmas Rend nővérei látták el.

Tudományos ülést rendeznek pénteken az évforduló alkalmából

II. világháború után a kórház 184 ágyon folytatta működését mindössze 6 orvossal. Fejlődése csak lassan indult meg, 1955-re emelkedett az ágyak száma 206-ra, az orvosoké
10-re. A Karolina név használatát megvonták, és a kórház hivatalos megnevezése ebben az időszakban Mosonmagyaróvári Városi Tanács Kórház – Rendelőintézete lett.

A 70-es évek második felében a második nagy felújítási szakasz részeként új hotelszárny és műtőblokk építése, valamint a rendelőintézet korszerűsítése történt meg. A 90-es évek elejére az ágyszám elérte a 360-at.

Az intézmény harmadik nagy fejlődési szakasza már a XXI. század elejére esik, 2003 és 2008 között két lépésben címzett támogatásból megvalósuló, közel hárommilliárd forint értékű beruházás eredményeként nyerte el jelenlegi formáját.

Napjainkban 308 ágyon 11 szakmában (8 aktív és 3 krónikus fekvőbeteg osztály) a régió legnagyobb területi besorolású kórházaként évi 8000 fekvőbetegről gondoskodik, járóbeteg-szakrendelést pedig 41 szakmában nyújt. Ellátási körzete a mosonmagyaróvári kistérség 70 000 lakosán túl kiterjed a régión áthúzódó utak nagy forgalmából adódó feladatokra is. A jelenlegi dolgozói létszám megközelíti az ötszázat.

A tulajdonos önkormányzat döntése alapján 1991 óta újra engedélyezett a Karolina név használata.