160 kórházi ápoló hiányzik Csongrádban

35 éves munkaviszonnyal és 3 szakképesítéssel 78 ezer forint a nettóm! Ez a lakás rezsijére is alig elég – kesereg Csongrád megye egyik önkormányzati fenntartású kórházának alkalmazottja. A gyerekét egyedül nevelő családanya nem adja nevét a panaszához: félti azt a munkát is, amit ennyire rosszul fizetnek. Azt mondja: napi 8 órában 3 munkakört lát el, de nincs megbecsülve.

– Nem emelkedett az utóbbi 5 évben az egészségügyben dolgozók bére, még az infláció mértékével sem. Legutóbb az adójóváírás érintette érzékenyen az alacsonyabb keresetűeket: akár havi 5–10 ezer forinttal is kevesebbet kapnak kézhez – igazolja vissza a nővérek, ápolók benyomását Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szegedi elnöke, aki szerint havi nettó 68–110 ezer forint a nővérek átlagkeresete. Elismeri: létezhet különbség az önkormányzati fenntartású kórházakban és a klinikákon dolgozók juttatásai között az utóbbiak javára, az ott kifizetett pótlékok miatt.

160 szakdolgozó hiányzik Csongrád megye 4 önkormányzati fenntartású kórházából (Szentes, Vásárhely, Deszk és Makó) a szakmai minimumrendelethez képest – a MESZK adatai szerint. Például 2004 és 2008 között „eltűnt" a szakdolgozók 17 százaléka – leépítették őket, vagy elvándoroltak az ágazatból. Pótlásukra nem alkalmas a közmunkaprogram, mert az ápolás minimum érettségihez, ideális esetben felsőfokú végzettséghez kötött „szakmunka".

– A szakdolgozói létszámhiány folyamatos a klinikákon is. Az elvándorlásnak bérrendezéssel lehetne gátat szabni, de a munkakörülmények javítása is megtartó erő lehet – véli Ágoston Zsuzsanna. A szegedi egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke szerint a béraránytalanság megszüntetésére a munkáltatónak van lehetősége, azért, hogy kompenzálja az adójogszabályokból eredő hátrányokat. Ennek elősegítésében jelentős szerepe lehet a munkahely érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezeteinek.

– Az ápoló szakon az elmúlt 15 évben egy ideig nőtt a létszám: évfolyamonként a nappali tagozaton 40–50 fiatal, a levelezőn 100 középkorú munkavállaló is továbbtanult. Most azonban a 4 évfolyamon összesen 121 nappalis és 123 levelezős hallgatót oktatunk – jellemezte az érdeklődés változását a Szegedi Tudományegyetem egészségügyi kari dékánja. Pogány Magdolna szerint nemcsak az jelent problémát, hogy kicsi a szakképzett ápolói utánpótlás, hanem az is, hogy sok a pályaelhagyó. A távozók zöme nem külföldre megy, hanem itthon vállal az ápolóinál jobban fizető állást.