33 kérdés és válasz az 5-11 évesek oltásáról

Egy 12 éves kislánynak a koronavírus ráhúzódott a szívére áprilisban. Csak szívátültetéssel tudták megmenteni az életét; Haszmann Lilla az Országos Kardiológiai Intézet csapatának köszönhetően már jól van. Sok szülő, aki azon hezitál, oltassa, vagy ne oltassa a gyerekét, felkaphatja a fejét. Létezik ilyen? Hiszen mindig azt hallottuk, hogy a koronavírus nem veszélyes a kicsikre. Csakhogy az első hullám óta sok minden változott. Most 33 kérdésen keresztül két szakértő és számos tudományos közlemény segítségével mutatjuk be az érveket és kételyeket. Vigyázat, tudományos vizsgálatokra alapozott, de kíméletlenül őszinte tartalom következik annak kapcsán, hogy öt évnél idősebb gyerekeket is lehet már regisztrálni az oltásra. Vajon érdemes is? - teszi fel a kérdést a válaszonline.hu.

A koronavírus a felnőttek betegsége, nem?

Valóban így látszott tavaly tavasszal, az eredeti vuhani vírus terjedésének idején. Akkor az Egyesült Államok fertőzöttjeinek alig három százaléka volt gyerek, idén november végén viszont már 25 százalék. Minden negyedik új eset gyermek, tehát nem, ez már régen nem csak a felnőttek betegsége. 

A kis Lilla életveszélyes állapota nagyon ritka. A gyerekek általában egy kis náthával megússzák.

Sajnos nem mindig. Magyarországon is több száz koronavírusos gyermek került intenzív osztályra, és jelenleg is van lélegeztetett kisgyerek a fertőzöttek között – mondta Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója lapunknak.

A gyerekeknél ugyanúgy zajlik le a koronavírus, mint a felnőtteknél? 

Nem. A gyerekeket legtöbbször nem maga a fertőzés érinti súlyosan, hanem a sokszervi gyulladásos betegség, angol rövidítéssel a MIS-C. A betegség a szívet, a májat, a vesét, a tüdőt és más életfontosságú szerveket támad meg, a tünetek gyakran három-négy héttel a koronavírusból való felépülés után jelentkeznek. Az is gyakran előfordul, hogy a gyerek tünetmentes a fertőzés idején, később mégis életveszélybe kerülhet. 

Létezett ilyen betegség korábban is? 

Nem, a koronavírus második hullámától észlelték nálunk először. Szerencsére a főigazgató szerint Magyarországon ebben még nem halt meg senki. 

A gyerekek aránya 3 százalékról 25 százalékra nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek között. Milyen arányban kerülnek kórházba? 

A fertőzött gyerekek 0,8 százaléka került kórházba az Egyesült Államokban. Tavaly májusban ez az arány még csak 0,06 százalék volt. Tízezer megfertőződő gyerekből immár hat helyett 80 igényel kórházi beavatkozást. Vélhetően a magyar arányok is hasonlóak, csak azokat nem ismerjük.

Vagyis megtízszereződött a kórházba kerülők aránya? 

Tizenháromszorosára nőtt. 

Milyen tünetekkel jelentkezik a MIS-C? 

Három-négy héttel az akár tünetmentes fertőzés után csaphat le addig teljesen egészséges gyerekekre egy durva gyulladásos folyamat képében. Egy kutatócsoport 662 ilyen esetet tekintett át. A gyermekek 71 százaléka került intenzív osztályra, a kórházban való átlagos tartózkodási idő nyolc nap volt. 

Hogyan lehet felismerni a betegséget? 

Nehezen. Nem így gondolunk a koronavírusra és a következményekre. Valamennyiüknél láz lépett fel, 74 százalékuk hasfájásra panaszkodott, hasmenése volt, 68 százalék hányt. A gyerekek több mint felében súlyos szívelváltozás alakult ki, 22 százalékukat kellett géppel lélegeztetni. A 662 gyerekből tizenegyet veszítettek el. Itthon is elég gyakori ez a betegség, Velkey György szerint a sokszervi gyulladás általában minden háromszázadik fertőzött gyermeket érint idehaza.

További részletek a cikkben.

fotó: MTI/Balogh Zoltán