Schuler Dezső professzor javaslatára aztán gyermekonkológiai centrumokat hoztak létre, ahol szakértő kezekre bízták a gyógyítást.
Rákbetegségnél 83 százalékos ötéves túlélés? Igen, itt tart most a magyar gyermekonkológia. Nem csoda, hogy a betegek díjat szavaztak meg az orvosuknak. Sikertörténet következik a Szent-Györgyi Albert Orvosi-díjas Kriván Gergelytől, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat vezetőjétől. És segítőjétől, Sedlák Gabrielláról, az Év Családbarát Kórházi Innovációja címet elnyerő Démétér Ház programigazgatójától, írja a VálaszOnline.
A Démétér Ház programigazgatója egy négygyermekes roma család legkisebb gyereke miatt utazott Kecskemétre. Ha egy kisgyerekről kiderül, hogy rákbetegségben szenved, azt hinnénk, a gyógyulás azon múlik, megkapja-e az akár sok millió forintos gyógyszereket. Azon is, persze, de kell egy hely, ahova a gyereket később hazaengedik. Egy penészes, fürdőszoba nélküli lakásban újra megbetegedhet a leromlott immunrendszere miatt. Sedlák Gabriella minden új betegnél nyakába veszi a fővárost vagy – ha kell – az országot. Nem csak a gyerekszoba miatt.
Rendkívüli osztályfőnöki órát tart a beteg gyerek osztálytársainak, hogy megértesse velük: tartaniuk kell a kapcsolatot a társukkal, akkor is, ha nem válaszol a leveleikre. A magány szorongáshoz vezet, az pedig rontja a kilábalási esélyt. A gyógyuláshoz a gyerektársak szeretetére is szükség van a kezelések nehéz időszakában.
A programigazgató először egy támogatói program keretében, főállású angyalként kezdett dolgozni az alapítványnál. És tényleg: elmegy az önkormányzathoz azt kérve, támogassák a családot, mert a gyerek betegsége miatt legalább az egyik szülő jövedelme biztosan kiesik. Hetekig, hónapokig kell ápolni a felgyógyuló gyereket, a szociális segély pedig semmire sem elég.
Ha kell, a helyi elit klubjába kopogtat be, hogy segítsenek az egészséges testvéreknél a legnehezebb időszakban. Akkor is el kell valakinek menni a kicsikért az oviba, amikor az egyik szülő a kórházban van, a másik pedig dolgozik. A helyi gyárakhoz fordul: adjanak állást a beteg gyerek édesapjának, legyen a családnak jövedelme. Kecskeméten az autógyárnál sikerrel is járt: fűnyíróként számítottak a kislány édesapjára.
A hetvenes években a rákos gyerekek halálozása 90 százalékos volt, 2020-ban viszont már 83 százalékon állt az ötéves túlélési adat.
Messziről indultak tehát. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat vezetője meséli, hogy amikor a magyar egészségügy még tíz leukémiás gyerekből kilencet elveszített, az akkori kollégák szinte menekültek az ilyen betegségben szenvedő betegek elől. A Széchenyi-díjas Schuler Dezső fellépésének köszönhetően azután közösen felforgatták a magyar gyermekgyógyászatot. Ha addig valakinél daganatos betegséget találtak, nagyjából azt tudták mondani a szülőknek: szörnyű tragédia, az Isten adta, az Isten elvette. Nem sok remény volt a túlélésre, hatékony gyógyszeres kezelés nem állt rendelkezésre. Schuler professzor javaslatára aztán gyermekonkológiai centrumokat hoztak létre, ahol szakértő kezekre bízták a gyógyítást, gyógyszereket szereztek és az országos együttműködésnek köszönhetően két év alatt 30 százalékra növelték a túlélési esélyt.
További részletek a valaszonline.hu cikkében.