25-30 évre megoldást jelenthet egy csípőprotézis beültetés

A csípőízületi betegségek nagy részben örökletesek, a két leginkább érzékelhető tünet a mozgáskorlátozottság és a fájdalom jelentkezése. A csípőízületi betegségek esetén kevés olyan konzervatív terápiás lehetőség áll a rendelkezésünkre, amivel a csípőprotézis beültetés elkerülhető. A Dr. Rose Magánkórházban az első szakorvosi konzultációtól számított 1-2 héten belül akár el is végzik a műtétet. Prof. Dr. Hangody Lászlót, a Dr. Rose Magánkórház ortopéd-traumatológus szakorvosát kérdeztük csípőprotézis műtétekkel kapcsolatban.

Lehet-e tudni, hogy mitől alakulnak ki a csípőízületi betegségek?

A csípőízületi betegségek többnyire örökletes okokból alakulnak ki. Egyes veleszületett rendellenességek hajlamosíthatnak csípőízületi kopásra, de magának a porcnak a kopás-állékonysága is függhet örökletes faktortól. Traumás előzménye is lehet a kopásnak, de ez lényegesen ritkább ok.

A fájdalmon kívül milyen egyéb tünete lehet a csípőízületi problémáknak?

Az ízületi betegségeknek jellemzően három fő tünete van: a fájdalom, a mozgáskorlátozottság és a duzzanat. Így van ez a térdízület és a csípőízület esetében is, de a tünetek más-más súllyal jelentkeznek a kettőnél. A csípőízület betegségnél például a duzzanatot a páciens nemigen érzi. A csípőízületi tok feszülésekor a beteg nehezebbnek, feszesebbnek érzi az ízületet, de kívülről a vizsgáló orvos általában nem észleli a duzzanatot. A fájdalom és a mozgáskorlátozottság, amit leginkább érez a beteg. A fájdalomnál egyértelműen tudja, hogy valami nem stimmel, a mozgáskorlátozottságnál azonban nem ilyen egyszerű a képlet. Ez a tünet lassan, lappangva alakul ki, a beteg eleinte csak azt veszi észre, hogy nehezebben hajol le, már nem olyan egyszerű befűzni a cipőfűzőjét, vagy elkezd sántítani, amit lehet, hogy nem is ő, hanem a környezete vesz észre. A fájdalom sokkal figyelmeztetőbb, különösen, ha hirtelen jelentkezik. Azonban a kopásos betegségeknél először csak a mozgáshatárokon észlelhető. Ilyenkor a betegek, hogy elkerüljék a fájdalmat rövidebbet lépnek, nem tesznek extra mozdulatokat. És nem mennek el időben orvoshoz: különösen a csípőízületes betegek kerülnek későn szakember elé. 

Akkor mégis hogyan születik meg a diagnózis, legalábbis önöknél a doktor Rose-ban?

Az első orvos-beteg találkozókor az orvos főleg azt igyekszik felmérni, hogy milyen a fájdalom jellege, tempója, pontosan hogyan alakult ki, mi váltotta ki a panaszokat. Ezután következik egy fizikális vizsgálat, amely során az orvos megállapítja a mozgásterjedelmet, az esetleges alaki eltéréseket, az ízület stabilitását, teljesítőképességét. Mindezt kiegészítheti különböző extrém helyzetek vizsgálata, illetve járásvizsgálat. Csak ezt követően készítjük el a röntgenfelvételeket. Az esetek 90 százalékában elegendőek a diagnózishoz a natív felvételek, amelyek az ízületeket két-három oldalról mutatják meg. Érdemes tudni, hogy a röntgennel alapvetően a csontok állapotát, az ízületi rések tágasságát lehet felmérni. Amennyiben ezek a vizsgálatok nem adnak elég információt a diagnózishoz, számos különböző modern képalkotó módszer áll rendelkezésre. Így például az ultrahang, CT, MR vizsgálatok egészíthetik ki a betegség feltérképezését. Ritkább esetben szükség lehet izotóp vizsgálatokra is, ezzel a módszerrel az ízületek körüli lágyrészeket és a keringési viszonyokat lehet ellenőrizni. 

Mi történik, miután meghatározták a kórismét? Van-e olyan kezelés, amivel el lehet kerülni a műtétet? 

A diagnózis alapján az orvos terápiás javaslatot tesz. A csípőízület betegségénél kevés olyan lehetőség van, amivel a protézis beültetés megelőzhető. Azért a kopások kezelésére lehet ajánlani porctámogató készítményeket, az ízületi porc súrlódását csökkentő szereket. Amennyiben ezek a konzervatív kezelések nem hatásosak, muszáj operálni. A csípőízületi betegségeknél nagyon jó eredmény érhető el a csípőízületi endoprotetikai műtétekkel, azaz a protézis beültetésekkel. A beteg részletes, írásban is elkészített tájékoztatást kap a beavatkozás lefolyásáról, előnyeiről, hátrányairól, amelyet otthon, nyugodt környezetben is átolvashat és dönthet arról, vállalja-e a műtétet, és ha igen, mikor. Természetesen a döntés meghozatalához szükséges bármilyen további kérdésre készségesen válaszol a beavatkozást végző orvos, vagy a műtéti ajánlatot tevő munkatárs, legyen az az esetleges szövődményekkel, vagy a műtét elhagyásával járó hátrányokkal kapcsolatos kérdés.

Mennyire fájdalommentes a műtét? Csak érzéstelenítenek, vagy altatásban végzik?

Amennyiben a beteg a műtét mellett dönt, elvégezzük a műtéteket megelőző vizsgálatokat, majd az aneszteziológiai konzultáció keretében a beteget az altatóorvos felkészíti, tájékoztatja az érzéstelenítés módjáról. Csípőprotézis beültetésénél a műtét legtöbbször altatásban, illetve gerincérzéstelenítésben történik. Utóbbi esetben a gerincbe adott injekció a teljes alsó testrészt elérzésteleníti, de, hogy a beteg a beavatkozás alatt is nyugodt maradhasson olyan készítményt is kap, amellyel a műtétet felületesen átalussza. A beavatkozás végén, de még a műtőben, az aneszteziológus elkezdi adagolni a nem szteroid gyulladásgátló, fájdalomcsillapító szert, hogy megelőzze a beültetés után jelentkező jelentős fájdalom kialakulását. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyszerűbb megelőzni, mint csillapítani a már kialakult nagy fájdalmakat. 

Mennyire „nagy” beavatkozás ez, mennyire viseli meg a szervezetet és mennyire lehet végleges megoldás?

A protézis beültetésekre korábban azt mondták, hogy nagyon hatékony beavatkozások, fájdalommentes, jó mozgásterjedelmet biztosítanak, de nem örökre. Ma már ez megváltozott, a jó minőségű implantátumoknak, a korszerű technikáknak köszönhetően akár végleges megoldásnak is tekinthetőek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a beültetett protézisek 90 százaléka nem igényel cserét 20 éven belül, sőt van, amelyiknek 25-30 év, vagy akár több is lehet a „túlélése”. Amennyiben a beültetett protézis egyszer mégis kilazul, lehetőség van a cseréjére. A csípőprotézis műtétek ma már minimál invazív technikával történnek, azaz a beültetésnél lehetőség szerint nem történik izomleválasztás és különös figyelmet kap az erek és idegek védelme.

Különböző anyagból készült protézisek léteznek. Mitől függ, hogy milyen protézist ültetnek a betegbe?

A csípőprotézis műtéteknél az implantátum típusát az orvos a beteg kora, alkata, egyéni adottságai alapján választja ki. A protézisek alapvetően két csoportba sorolhatók: csontcementes és cement nélküli implantátumok. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a cement nélküli protéziseknek több az előnye, mint a cementeseknek, így az orvosok, hacsak lehet, az előbbit ültetik be. A Dr. Rose Magánkórházban az utóbbi egy évtizedben a csípőprotézis műtéteknél 95 százalékban cement nélküli implantátumot használtak. Ennek megfelelően a betegek rehabilitációja, illetve hosszútávú eredményei is sokkal jobbak voltak, mint korábban. Az általunk preferált protézis titán alapanyagú, tehát egy később szükséges MR-vizsgálatnál sem jelent akadályt.

A műtét után mennyi időnek kell eltelnie, hogy a beteg ismét fájdalommentesen tudjon járni?

Ma a rehabilitáció jelentősen rövidebb, mint a korábbi évtizedekben volt. Korábban előfordult, hogy a betegek a műtét után a varratszedésig még 10-14 napot feküdtek benn, a kórházi osztályon és ezután még 4-6 hétig feküdtek otthon, hogy tehermentesítsék a megműtött ízületet. Ezzel szemben most a Dr. Rose betegeinek 90-95 százaléka a csípőprotézis műtét után 3 nappal már hazamehet. De előtte, közvetlenül a beavatkozás után, a beteg teljes testsúllyal ráállhat az operált végtagra, a második napon gyógytornász segítségével már járásgyakorlatokat végezhet, sőt a következő nap lépcsőzni is megtanul. Tehát mire a beteg hazamegy, képes járni, lépcsőzni, el tudja látni önmagát és ismeri azokat a gyakorlatokat, amelyekkel folytathatja a rehabilitációt otthon.

De mégis mennyi az az idő, amikor már teljesen vissza lehet térni a hétköznapokhoz, amikor már akár focizni is le lehet menni a grundra?

A csípőprotézis műtét után négy-hat hét elteltével általában a beteg már segédeszköz nélkül biztonságosan jár, lépcsőzik és akár hosszú távra is képes elgyalogolni. Ezután már sportolni is elkezdhet, sőt úszni, kerékpározni akár korábban is. A beavatkozás után hat-nyolc héttel már futni is lehet, de a kontakt jellegű sportokat, mint például a foci, kosárlabda, birkózás csak tíz-tizenkét hét elteltével, megfelelő rehabilitáció után szabad elkezdeni.

Mennyire elégedettek a betegek?

A Dr. Rose Magánkórházban elvégzett eredményes csípőprotetikai beavatkozásoknak köszönhetően gyakran kapunk pozitív visszajelzést. Sokan számolnak be arról, hogy a műtét óta mennyire megváltozott az életük. Külön öröm hallani azokról, akik a beavatkozás után sportsikereket érnek el!