A béka feneke alatt van a háziorvosok presztízse

Amikor az egészségügyi rendszer válságáról beszélünk, ritkán kerülnek fókuszba a háziorvosok, pedig márciusi demonstrációján a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete már összeomló háziorvosi rendszerről beszélt.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján országosan tartósan 628 betöltetlen felnőtt- vagy vegyes (tehát felnőttet és gyereket is ellátó) háziorvosi szolgálat van.

Hogyan hatott a gyógyítás minőségére, hogy tartósan nő a betöltetlen praxisok száma és miért nem vonzó a fiatalok számára a pálya? Milyen vizsgálatokat végezhet most el egy háziorvos a betegellátás során és mire lenne szükség? Háziorvosokat kérdezett a Telex Csepeltől Tiszadobig.

„A betegeknek gyakran fogalmuk sincs arról, hogy mire való a háziorvos. Sokan csak beutaló- és táppénzespapír-gyárosnak gondolnak minket. Számtalanszor előfordult, hogy belgyógyászati leletekkel, EKG-val vagy más, magánszolgáltatónál készült laboreredményekkel jöttek hozzám, azzal a kéréssel, hogy olyan orvost keresnek, aki egészében átlátja a beteget. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: jó helyen jár, én lennék az, aki minden baját ismeri és tudja” – mondja dr. Kiriakov Andrea. 31 évesen ő a legfiatalabb háziorvos a XI. kerületben, most épp gyesen van, de előfordult, hogy nyolc hónapos terhesként, lázas betegen is dolgozott, mert „a rendelésnek mennie kell”. Az onkológián kezdte, végül egészségi okok és a munkahelyi légkör miatt döntött úgy, hogy inkább háziorvos lesz. Ez szerinte nem ritka jelenség, két volt rezidenstársa is az onkológiától fordult a háziorvoslás felé.

„Ha az a kérdés, hogy rosszabbul látok-e el egy beteget, mint tíz évvel ezelőtt, akkor már a kérdést is kikérem magamnak. Ha viszont az, hogy ugyanannyi időt és energiát tudok-e fordítani egy betegre, mint tíz évvel ezelőtt, akkor a válaszom az, hogy nem tudok – válaszolja Póta György a kérdésre, hogyan hatott a gyógyítás minőségére, hogy tartósan nő a betöltetlen praxisok száma, és ezzel az aktív háziorvosok munkája.

– Az a szoros kapcsolat, ami korábban jellemző volt köztem és a gyerekek, illetve a szüleik között, már nem mindig működik, mivel lehetetlen ilyen mennyiségű páciens személyét és anamnézisét fejben tartani. Pedig volt időszak, amikor még az öltözködési stílusukat is fel tudtam idézni.”

„Tiszadob egy nagyon szegény területe az országnak, ahol néha szó szerint buszjegyre sincs pénzük az embereknek. Rengetegszer éreztem magam tehetetlennek. Ha a beteg nem megy el kivizsgálásra, akkor is az én munkámat minősíti, ha én mindent megtettem szakmailag. Előfordult, hogy egy rászoruló betegnek mi vásároltuk meg a gyógyszerét, de ez hosszú távon fenntarthatatlan volt.”

A 39 éves Szerényi Nikolett Kárpátalján nőtt fel, jelenleg Nyíregyházán él, és Tiszavasvári egyik rendelőjében dolgozik háziorvosként. Nemrég váltott praxist, korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy másik, 2500 fős településén, Tiszadobon töltött el tíz évet. De a hátrányos helyzetű nagyközségben egy idő után annyi kudarcos története halmozódott fel, hogy kiégés helyett inkább rendelőt váltott.

Pedig azt mondja, nagy ambíciókkal indult neki a tiszadobi praxisnak. Egyrészt lehetőséget látott abban, hogy egy kis település viszonylag könnyen befogadható létszámú lakóját orvosi szempontból is jobban átlássa.

További részletek a Telexen.