• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A bél mikrobiomja kihat az agy fejlődésére is

Lapszemle 2021.09.09 Forrás: Qubit
A bél mikrobiomja kihat az agy fejlődésére is

Az agy az immunrendszer mellett a bolygóidegen keresztül is összekapcsolódik a bélrendszerrel.

A bél, az agy és az immunrendszer korai fejlődése szorosan összefügg – ezt a kutatók bél-immun-agy tengelyként emlegetik. A bélben élő mikrobák együttműködnek az immunrendszerrel, amely cserébe ellenőrzése alatt tartja a bélmikrobiomot, és kifejleszti a megfelelő válaszokat az egyes baktériumokra. Emellett az agy az immunrendszer mellett a bolygóidegen keresztül is összekapcsolódik a bélrendszerrel, írja a Qubit

Mint David Seki mikrobiológus és immunológus, a Cell Host and Microbe című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője elmondta, kollégáival feltérképezték, hogy ez a tengely milyen szerepet játszik az agy fejlődésében extrém koraszülöttek esetében. A bélmikrobiom mikrooganizmusai, vagyis az ott élő több száz baktérium- és gombafaj, valamint vírusok és egyéb parányi lények összessége az egészséges emberi szervezetben egyensúlyi állapotban van. Azonban az éretlen újszülötteknél, akiknél az immunrendszer és a mikrobiom nem tudott teljesen kifejlődni, nagy valószínűséggel változások állnak be ebben az egyensúlyban, ami rossz hatással van az agyra.

A kutatócsoportnak sikerült azonosítania bizonyos mintázatokat a mikrobiomban és az immunválaszokban, amelyek egyértelműen összefüggtek az agysérülés súlyosságával és progressziójával – mondta David Berry mikrobiológus, a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Környezeti Rendszerek Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője: „Nagyon fontos, hogy ezek a mintázatok gyakran már az előtt megmutatkoznak, hogy megtörténnének a változások az agyban. Ez arra utal, hogy van egy időablak, amikor az extrém koraszülöttek agykárosodása mérsékelhető, sőt talán el is kerülhető.”