A javaslat azon túl, hogy radikális változtatásokat tartalmaz, néhány ponton a szakértők számára sem világos módon alakítaná át a rendszert.
Nem egy-két nap eredménye lehet az orvosi béremelést is tartalmazó törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben mégis rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, olyannyira, hogy még a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt. Egészségügyi szakértők elemezték a hvg.hu-nak, hogyan alakulhat át az ellátás a törvény nyomán.
Bár a jogszabálytervezetet több szakértő is még csak most értelmezi jogászokkal, vannak benne egészen egyértelmű pontok. Például, hogy megszűnik a "pingpongozás", vagyis a magán- és állami ellátás közti átjárás. A törvényjavaslat kimondja, egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban. Lesznek kivételek, amit majd egy kormányrendelet részletez, de a sürgősségi ellátást és a szülész-nőgyógyászati ellátást már a törvényjavaslat indoklása is nevesíti a példák között.
Az általános gyakorlat viszont az lesz, hogy a magánrendelőben elvégzett vizsgálat után az orvos nem mondhatja a páciensnek, hogy menjen be hozzá másnap a kórházba, kiír neki nagylabort, CT-t, vagy esetleg majd ott megműti - magyarázta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő egészségügyi szakértő. Ugyanígy, az állami kórházban műtött betegét sem rendelheti be magánrendelésre kontrollra. A trükközés megszüntetésével a várólisták ugyan nem rövidülnek - hiszen orvosból nem lesz több -, de tény, hogy mindenki azonos esélyekkel indul. Ugyan felvetődött, hogy a rendszer kijátszható azzal, hogy a magánorvos majd a kollégájához küldi az állami kórházba a betegét, a szakértő szerint ez a trükközés felgöngyölíthető a beteg és az orvosok oldaláról is. Továbbiak a cikkben