A betegeknek rossz, a csókosoknak jó lesz a CT- és MR-vizsgálatok államosítása

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből, írja az Átlátszó. 

A Radiologia.hu cikke szerint ha a betegeknek nem is feltétlenül, a magáncégeknek talán jót fog tenni a változás. „Azok a diagnosztikai központok, amelyek érintettek, és a fenti listából önállóan, nem kórházi környezetben működnek, minden bizonnyal, szakmai rutinjuk és egészségügyben felépített hírnevük, ismertségük miatt megtalálhatják számításukat a teljes mértékben magánegészségügyi környezetben is. (…) Azok a diagnosztikai központok – és számuk hónapról hónapra emelkedik országszerte -, amelyek kizárólag a magánegészségügyi ellátásra fókuszálnak, minden bizonnyal nagyobb betegforgalomra számíthatnak 2024 novemberétől” a szakportál szerint.

Szerették volna megtudni, hogy pontosan mennyi közpénzt akar megspórolni a kormány a törvénymódosítással, vagyis mekkora összeget fizet ki jelenleg a CT- és MR-vizsgálatokat végző magánszolgáltatóknak az állam a TB-kasszából. Ezt azonban cseppet sem volt egyszerű kideríteni. Először, július 4-én, a vizsgálatok államosításáról megjelent első hírek napján a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) adtunk be egy közadatigénylést, amelyben az állami ellátásban közreműködőként résztvevő szolgáltatók listáját kértük ki 2015 elejétől 2023 május végéig.

Az NNK válaszában azt közölte, hogy az általunk kért adatok nem közérdekűek, hanem egy közhiteles nyilvántartásban szerepelnek, ezért a listát egy rendelet értelmében csak kérelemre és költségtérítés ellenében tudják kiadni. Emiatt július végén – immár nem közadatigénylésként, hanem kérelemként – ismét kikértük azon szolgáltatók listáját, akikkel közreműködői szerződést kötöttek az elmúlt években. Müller Cecília hivatala erre a levelünkre közel egy hónappal később reagált: az adatszolgáltatást nettó 8 300 forint (áfával 10.540 Ft) befizetése ellenében teljesítik.

Az összeg átutalása után néhány nappal, augusztus végén végre megkapták az adatokat egy közel 14.300 soros táblázat formájában. Ebből a gigantikus adatmennyiségből leválogattuk azokat a szolgáltatókat, akik CT- és MR-diagnosztika végzése miatt szerepeltek a nyilvántartásban, és az így kapott 515 soros táblázattal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk.

A  14 soros táblázatban csupán 11 szolgáltató és a nekik 2023-ban kifizetett összegek szerepelnek. A 11 közfinanszírozott szolgáltatónak összesen 9,6 milliárd forintot fizetett ki idén január eleje és szeptember vége között a NEAK. A listán 6 kórház és 5 magáncég található, amelyeknek havi 20 és 200 millió forint közötti összegeket utalt ki CT- és/vagy MR-vizsgálatok végzésére az állami egészségbiztosítási alap kezelője.

A legtöbbet, összesen 2,4 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának fizettek idén a TB-kasszából. Második helyen áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, ami közel 1,4 milliárdot kapott a NEAK-tól képalkotó diagnosztikára. A magán CT- és MR-vizsgálatok terén piacvezetőnek számító legnagyobb magáncég, a fentebb már említett Affidea a harmadik helyen van 1,1 milliárd forinttal.

További részletek az atlatszo.hu-n.