A magánpiac robbanásával egyidőben a legnagyobb szolgáltatók is jelentős növekedésnek indultak.
Egyre többen szeretnének gyógyulni a magánegészségügyi szolgáltatóknál, ezt igazolja, hogy a piac rohamtempóban bővül, mára 800 milliárdosra hízott, és a magánintézmények lassan behálózzák az országot. Az okok ismertek, hiába fizetjük ugyanis a tb-t, sokan nem hajlandóak kivárni a hosszú várólistákat, és az állami ellátás minőségét is érik bőven kritikák. A Pénzcentrum vlogja, a CashTag ezúttal arra kereste a választ, hogyan működik a magánegészségügy, és mennyit hajlandóak érte fizetni a magyarok, írja a Pénzcentrum.
A magánpiac robbanásával egyidőben a legnagyobb szolgáltatók is jelentős növekedésnek indultak, ráadásul a piacot szignifikánsan meghaladó sebességgel. A mindenkori legnagyobb 20 szereplő 2018 óta csaknem 180%-kal (CAGR: 30%) termel több árbevételt, ami a teljes piac 40%-os emelkedéséhez képest igen szembetűnő különbség. A képet kicsit árnyalja a 2018-tól induló piaci konszolidációs folyamat, mely során a piacvezető 3-5 cég országos szintű terjeszkedésbe kezdett. A rohamos árbevétel-növekedésnek és a konszolidációs tevékenységnek köszönhetően a legnagyobb szereplők 5 év alatt megduplázták piaci részesedésüket, mára már a piac közel 20%-át uralják.
Azt gondolom, hogy az állami, egyházi, alapítványi (tehát a tb által biztosít egészségügyi rendszer - a szerk.) rendszer részéről részint társként kell a magánintézményekre tekinteni, másrészt vetélytársként is - mondta a Cashtagnek Dr. Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke hozzátette, hogy részint jól kiegészítik egymást a rendszerek, ugyanakkor versenyhelyzetet termet, hogy számos erőforrásért egymással harcolnak. Mint említi, ilyen elsődlegesen az orvosok, ápolók foglalkoztatása is. Velkey azt is kiemeli, hogy épp a munkaerőpiaci nyomás miatt is ilyen kritikus a helyzet, hiszen miközben a bérek emelkedtek az állami szektorban, közben a dologi költségekre nem jut elegendő pénz. Lényegében numerikusan ugyanazokon az értékeken vagyunk, mint a gazdasági válság és a covid előtti időszakban, ezek emelik meg az adósságállományt - fogalmaz Velkey György, aki kiemeli, ezért nehéz ma az állami rendszerben gyógyszerekhez, eszközökhöz jutni, és azt az ellátást biztosítani, amire meglátása szerint egyébként szakmailag megvan a képessége a rendszerben dolgozóknak.
További részletek a Pénzcentrumon.