A betegnek szégyen, ha nem ad hálapénzt?

Az elmúlt félév javuló bizalmi trendjét követően a háziorvosok és szakorvosok véleménye jelentős különbséget mutat. Előbbiek úgy érzik, kevés figyelmet kapnak és kimaradtak a fejlesztésekből, míg utóbbiak továbbra is inkább bíznak az állami központosítás kedvező hatásaiban, áll a GfK Hungária legfrissebb felmérésében. Az év első hónapjaiban az alapellátásban dolgozó háziorvosok és a jellemzően kórházban dolgozó szakorvosok bizalma ellentétes irányba változott. Ennek oka az ágazatnak juttatott többletforrások elosztási arányában keresendő. A szakorvosok széles körben említették a bérrendezést, míg a háziorvosok az alapellátás megoldatlan finanszírozását és az alacsony jövedelmi lehetőségeket hangsúlyozták. A lakosság véleménye alig változott, egyre kevesebbet várnak az állami egészségügytől – írja az Új Néplap – online.

Szakmunkásként többet keresek, mint a szomszédomban lakó háziorvos — mondta Kis Tamás. Persze a doktorok között is jelentős az eltérés a bérezés tekintetében. Egy nőgyógyász vagy sebész viszont úgy vélem nem panaszkodhat, hiszen ahogy egy ismerősömtől hallottam a szakterületükön szinte a betegnek szégyen, ha hálapénz nélkül megy haza — fűzte hozzá.

Karakas Andrea hónapok óta várakozik a térdműtétére, aki elmondta, minden reggel a férje szállítja munkába, mert nem bír buszra szállni. Édesanyja a csípőműtétre várt öt hónapot. Akinek van elegendő pénze, megteheti, hogy elmegy egy magánklinikára. Míg mi, akik kevésbé tehetősek vagyunk, kénytelenek vagyunk várni. A tb-t pedig fizetjük mi is rendesen! Nem az orvosok hibája ez, hanem az egészségügyé. Aki nem szeretne várni, az kénytelen mélyen a zsebébe nyúlni.

Dr. Hoksári László szolnoki háziorvos szerint a szakemberek a megvalósuló új egészségügyi struktúráról semmit nem tudnak. Nem világos, hogy melyik kórházban milyen osztályok, milyen ellátások szűnnek meg. Továbbá az sem, hogy a betegeket milyen intézményekbe lehet beutalni, ott milyen feltételekkel fogadhatják őket, és hogy kell-e fizetniük esetleg, ha nem az előírt helyre kerülnek. Az egészségügyi dolgozók már a végletekig túlfeszítettek, a betegek is csalódottak. Jogos az elvárás, hogy ezen a területen is bekövetkezzen végre a valódi rendszerváltozás.

A rezidensek bérének emelésével kissé lecsillapodtak a kedélyek, a háziorvosok viszont ebből most is kimaradtak, mondta dr. Kristofori György siroki háziorvos. Elismerem – tette hozzá dr. Kristofori György, hogy ott jóval élesebb volt a helyzet, az is tény, hogy a szakorvosok munkája a mi munkánkat támogatja, de jó lenne, ha a mi helyzetünk is javulhatna. Mi nem sztrájkolhatunk. Az alapellátó orvosok szövetsége a közelmúltban ugyan kilátásba helyezett lassító sztrájkot, de ezt én elképzelhetetlennek tartom. Így is lassú a munkánk a rengeteg adminisztráció miatt. Autóval járunk a településeken a betegekhez, a benzin egyre többe kerül, a költségeink nőnek, közben meg úgy érezzük, rólunk elfeledkeztek – húzta alá a siroki háziorvos.

Dr. Bene Ildikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója hangsúlyozta: az egészségügyi struktúra átalakítása rendkívül nagy feladat, számos előzetes egyeztetés előzi meg a végleges forma kialakítását.
Elmondhatjuk, hogy már a célegyenesben vagyunk. 2012. július elsejével megkötik az új finanszírozási szerződéseket, melyeket már az új térséghatár figyelembevételével határoznak meg. A folyamatok az átalakulás végére letisztulnak, a betegutak egyszerűsödnek, a rendszer átláthatóbbá válik. Mindannyian minőségi javulást várunk, ehhez természetesen hozzájárul a közelgő bérrendezés is – mondta a főigazgató.

Nem bizakodik dr. Nagy Károly, az egri Markhot Ferenc Kórház sebész szakorvosa. Amit én tapasztalok az egészségügy átalakításából, nem ad okot arra, hogy bizakodó legyek. Az előjegyzési rendszer, az ellátási területek átalakulása csak adminisztrációs terheinket növeli, ráadásul a betegeknek is nehézségeket okoz – emelte ki a sebész szakorvos. Ha egy-egy szakterület betegeit tovább kell küldenünk távolabbi kórházba, az nem könnyebbség a betegnek, főleg, ha idős, vagy anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy a hozzátartozói a távolabbi intézményben látogassák. Igazán a gyakorlat mutatja meg, hogy jobb lesz-e az ellátás. A finanszírozási gondokon ez nem segít – hangsúlyozta a szakember.