A bevándorlás növeli a hiperaktív gyerekek számát?

A hiperaktivitás a XXI. század szamárköhögése vagy torokgyíkja, vagyis az a rémületes kór, ami leginkább fenyegeti a gyermekeinket abban a korban, amikor a járványok már nem. Nyugat-Európában átlagban húszból egy gyereknél diagnosztizálják a figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, angol nyelvű rövidítéssel ADHD-t, amely így a gyerekeknél messze a leggyakrabban megállapított pszichés betegség. Az iskolakezdés előtt érdekes kérdéseket vet fel egy német kutatás, amelyhez hasonló nagyságú még nem volt a témában: hétmillió gyerek adatait elemezték – írja a valasz.hu portálja.

Németországban tartományonként különböző időpontokban kezdődik az iskola, de jellemzően ott is úgy van, mint nálunk, hogy egy bizonyos dátum előtt születettek még beférnek – be kell, hogy férjenek – az induló tanévbe, a dátum után születettek pedig évvesztesek lesznek, és egy évvel később kezdik csak az iskolát.

A kutatás eredményei szerint azok közül, akik az utolsó olyan hónapban születtek, amellyel még beleestek a korai iskolakezdésbe, 5,3 százalékot nyilvánították hiperaktívnak. Akik viszont pont az időpont utáni első hónapban születtek, azok közül csak 4,3 százalékot. Vagyis a korán beiskolázottaknál jóval gyakrabban állapítják meg a rendellenességet, ami persze felveti azt a kérdést is, hogy valóban minden esetben betegségről van-e szó, vagy pedig egyszerűen alapvetően egészséges, csak némileg éretlenebb gyerekeket nyilvánítanak betegnek és gyógyszereznek aztán éveken át számos mellékhatással?

Különösen, hogy a betegség elterjedtségét olyan meglepő tényezők is befolyásolják, mint az osztály létszáma és összetétele. Ugyanis nagyobb létszámú osztályoknál, vagy ha több a bevándorló háttérrel érkezett gyerek, jóval több lesz az ADHD szindrómások száma. Ami a kutatók szerint leginkább arra utal, hogy nagyobb és eleve nehezebben kezelhető osztályban könnyebben nyilvánítják orvosi esetnek a kissé éretlenebb gyerekeket, akik még nem tudnak koncentrálni, így viselkedésükkel zavarják az órát.