A hőkollapszusnál rövid ideig tartó ájulásról van szó, amit az agyi vérkeringés átmeneti zavara idéz elő.
A hőségriadó még mindig tart, és az előrejelzések szerint vasárnapig nem várható enyhülés. Akár munkával telnek a napjaink, akár a vízparton, a Szigeten vagy más fesztiválon szórakozunk, a perzselő hőségben percek alatt leéghetünk, ami első-vagy másodfokú égési sérüléseket okozhat. Ilyenkor a napszúrás is fenyeget bennünket, de olyan kevésbé közismert, hőség okozta betegségeket is begyűjthetünk, mint a hőkollapszus vagy a hőkimerülés. A hvg.hu portálja összegyűjtötte az 5 leggyakoribb kánikulabetegséget, és azt is, hogy miként védekezhetünk ellenük.
Az enyhe napszúrás legjellemzőbb tünetei a fejfájás, a szédülés, a zsibbadtság, az émelygés és a hányinger. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, akár 39-40°C-ig is emelkedhet. Ehhez általában kínzó fejfájás társul, és a tarkónk is bemerevedhet. Nem ritka, hogy a beteg tudata zavarttá válik, elájul.
A felsorolt tünetek észlelésekor minél előbb vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, a tarkónkat borogassuk hideg vizes ruhával, zsebkendővel. Az is jót tesz, ha kissé megemelt felsőtesttel fekszünk, és hideg vizet kortyolunk. Enyhe napszúrás után is érdemes néhány napig a hűvös szobában pihenni, és sok folyadékot fogyasztani. Ha a tünetek még ekkor sem javulnak, vagy egyre rosszabbak, forduljunk orvoshoz, mert könnyen lehet, hogy kórházi kezelésre lesz szükségünk.
A hőkollapszus kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon gyakori jelenség. Lényegében a meleg okozta rövid ideig tartó ájulásról van szó. Előtte általános gyengeség jelentkezik, amit émelygés, fülzúgás, esetenként homályos látás és hirtelen leizzadás kísér. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés. Ez az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését vonja maga után: ez okozza az ájulást.
Ha a beteg elájult, minél előbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen, a lábait emeljük meg, polcoljuk föl, a ruháit pedig lazítsuk meg. Amíg nem tér magához, addig is ellenőrizzük a pulzusát és a légzését, aminek egyszerű hőkollapszus esetén normálisnak kell lennie. A tudat hőkollapszusos ájulás után magától visszatér. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek, a beteg tudata zavart lesz, beszédzavarokat, vagy más szokatlan tünetet produkál, forduljunk orvoshoz!
A hőkimerülés ritkább jelenség, és általában több nap alatt alakul ki só- és a folyadékhiány következtében. Ilyenkor a szervezet egyensúlya megborul, mert több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége lenne. A hányásos és hasmenéses betegséggel küzdők és a szabadban nehéz fizikai munkát végzők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanúgy gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél, illetve az időseknél és a túlsúlyosaknál is.
További részletek a portálon olvashatók!