A cégek többsége kávéra is többet költ, mint vállalati egészségügyre

Újra Kóka János, a Doktor24 felügyelő bizottságnak elnöke és Lancz Róbert, az igazgatóság elnöke birtokolják a magánegészségügyi szolgáltató részvényeinek 100 százalékát. Az economx.hu-nak adott páros interjúban beszéltek a várólista csökkentő programjukról, és arról is, hogy munkahelykereséskor a munkavállalók számára egyre fontosabb az egészségbiztosítás.

Van egy közfinanszírozott lába is a Doktor24-nek Tatán, ahol ortopédiai műtéteket végeznek. Ezt még tudják nyereségesen működtetni?

K.J.: A közfinanszírozott ortopédiai beavatkozások jelentősen alulfinanszírozottak, különösen azoknál a csípő-vagy térdprotézis műtéteknél, amelyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a tajkártya alapján finanszíroz. Ezekkel a műtétekkel úgy segítünk a várólista csökkentésében, hogy akár több százezer forinttal is kevesebbet kapunk, mint amennyibe nekünk a beavatkozás kerül. Mi nem kapunk bértámogatást, beruházástámogatást, ahogy nálunk év végi konszolidáció sincs. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy nem csak a gazdaságosság számít. 

Végtagsebészetben Magyarországon az első számú szereplők vagyunk, ez pedig felelősséggel jár, és lehetőséget ad arra, hogy keresztfinanszírozzuk a veszteséges közfinanszírozott szolgáltatásokat, de hosszú távon erre valami megoldást kell találni. Jelenleg több mint 23 ezren várnak csípő-és térdprotézisre az állami ellátásban, ezt a betegszámot a közegészségügy nem tudja leműteni, a magánegészségügy azonban képes segíteni. A magán és az állami szféra szétválasztása után újra kell húzni az két szektor együttműködését, nekünk kész programunk van a várólisták csökkentésére az ortopédia ellátásban és a szürkehályog-műtétek esetén is.

Az együttműködésre van nyitottság a kormányzat részéről?

K.J.: Folyamatosan kommunikálunk a szakminisztériumokkal, ahol bemutatjuk a stratégiai terveinket.

L.R.: Az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter is beszélt már a szektorsemleges finanszírozásról. Folyik egy aktív munka. 

Van jelenleg Magyarországon a két szektorra, az állami és a magánellátás biztosítására elegendő orvos, szakdolgozó? 

L.R.: A két szektor az elmúlt két évben megtanult egymással összedolgozni. A korábbi szabályozatlanság hozta magával a két szektor közötti feszültségeket. Ám az elmúlt években megjelent jogszabályok lehetővé teszik, hogy kialakuljon egy kapcsolat: elindult a kommunikáció és a kooperáció a két ellátórendszer között. Jól tudja mindkét fél, hogy a humánerőforrás véges, és ezzel jól kell gazdálkodni. (...)

A közeljövőben milyen akvizíciókra készül a Doktor24?

K.J.: Az a 10-15 százalék körüli növekedés, amit évente mutatnak a pénzügyi adataink, organikus fejlődést jelent. De szeretnénk a kapacitásokat növelni, szeretnénk újabb szakmákat, orvoscsoportokat bekapcsolni a működésünkbe. Nem elsősorban zöldmezős beruházásokra gondolok, hanem azt szeretnénk, ha már meglévő klinikák, a legkiválóbb szakmai központok csatlakoznának a Doktor24 hálózatához.

A másik cél az országos terjeszkedés folytatása: szeretnénk a nagy egyetemi központok mellé, az ide érkező beruházások környékére, a Magyarországra harmadik országból érkező, vagy országon belül oda költöző munkavállalók számára betegellátást biztosítani. Van erre már példa, hiszen a paksi atomerőmű bővítését végző konzorciumnak már mi vagyunk az egészségügyi szolgáltatója. A konszolidáció a várakozásunk szerint folytatódik, mi pedig szeretnénk tőkét, tudást, háttértámogatást szervezni egy egészségpiaci átalakuláshoz.

Ahogyan például a Lidl sokkal profibb egy kisvárosi ABC-nél, úgy szeretnénk mi is szintet lépni a szereplők integrációjával. De nem azzal, hogy eladjuk a centrumainkat egy nagy és professzionális külföldi szereplőnek, hanem csináljuk meg egy ágazati összefogással mi magunk. Ha valahol érvényes a nemzeti tőke elsőbbsége, az az egészségügyi szektor.

A teljes interjú itt olvasható