Nem megfigyelni kell az orvosokat, hanem korrigálni a munkafeltételeiket

A blokkolóóra és az arcfelismerő rendszerek használata átlép egy határt, mondta az economx.hu-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense. Beszélt arról is, hogy olyan orvosbérekre van szükség, hogy a betegek ellátásához elég orvos maradjon itthon.

Amikor megválasztották kamarai elnöknek és azóta is, többször is jelezte, hogy újra rendezni kell az orvosbéreket. Bár van egy elfogadott orvos bértábla, de ez már idejétmúlt. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta a Kórházszövetség kongresszusán, hogy nyitott arra, ha a MOK kidolgoz egy javaslatcsomagot, akkor arról egyeztessen. Van új bértábla?

Az elején szögezzük le, hogy az orvosi bértáblának azt a végső célt kell szolgálnia, hogy a betegek ellátásához maradjon itthon, az állami egészségügyben elég orvos. Ehhez kell egy világos, kiszámítható rendszer. A bérek reálértéke – az infláció emelkedése és a bérkorrekció elmaradása miatt – a mi szektorunkban nagyobbat csökkent, mint az országos átlag. Továbbra is az a célunk, hogy elérjük az osztrák orvosbérek 60 százalékát, ehhez éveken át tartó fejlesztés kell még. A kormányzatnak jövőképet kell adnia az egészségügyi dolgozók számára, látniuk kell azt, hogy a béreikről, azok értéktartásáról nem feledkeztek meg. Ez szolgálja a betegek érdekét, mert így marad orvos. Már hónapokkal ezelőtt elküldtünk három lehetséges verziót a minisztériumnak.

Közös bennük, hogy körülbelül 1,5 kilométernyi autópálya árával – 13-15 milliárd forinttal – terhelnék meg a jövő évi költségvetést. Ez szinte láthatatlan összeg az állami kassza számára, nem terjeszkedtünk túl, nem akarjuk az állami büdzsét bedönteni. 

Az egyik javaslatunk egy alapbérfejlesztésre vonatkozott, a másik javaslat az ügyeleti bérek javítására, mert előfordul, hogy egy orvos óránként bruttó 4500 forintért ügyel, ez pedig jelentősen elmarad attól, amit a felelősség és a terhelés indokol. A harmadik javaslatban, a szakdolgozókra is gondolva azt kértük, hogy hozzanak létre egy ágazati nyugdíjpénztári alapot, amiben a munkavállaló és a munkáltató, vagyis az állam együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy az állami egészségügyben dolgozók előtt hosszú távú perspektíva legyen. Egyelőre azt tudjuk, hogy az államtitkár és a kamara elképzelései nagyon mások. Mi a korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is elfogadott, nyugat-európai elvek szerint építkező bértáblát szeretnénk tovább fejleszteni.

A MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak Pintér Sándornak, és erről már február végén volt egy egyeztetés. Akkor azt az ígéretet kapták, hogy az egészségügy átalakításánál figyelembe veszik a MOK által megküldött javaslatokat. Ez megtörtént?

Ez az egyeztetési folyamat még zajlik, június 25-én is lesz egy találkozó a Belügyminisztériumban. Akkor fogjuk véglegesíteni az anyagot, és ennek nem szeretnék elébe menni. A tárgyalások lezárása után pontos tájékoztatást adunk. A kamara az elmúlt fél évben azért is vonult háttérbe, mert igyekeztünk megadni az esélyét, hogy a kormányzattal közös munka során, szakértői anyagok kidolgozásával támogassuk a betegellátás átalakítását. 

Továbbiak a teljes interjúban