Az önálló járóbeteg-szakellátók függetlenséget meg kell őrizni, mert költséghatékonyabbak, mint a kórházak előszobájaként működő, integrált rendelőké.
Komoly centralizációs törekvések olvashatóak ki azokból a kérdőívekből, a melyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött ki mintegy 140 ezer orvosnak, egészségügyi dolgozónak és ágazati vezetőnek – emlékeztetett az IME szerdai konferencián elhangzó előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A szakmai szervezet álláspontja szerint az önálló járóbeteg-szakellátók függetlenséget meg kell őrizni, mert működésük költséghatékonyabb, mint a kórházak előszobájaként működő, integrált rendelőké. A rendelőintézetekben az ellátás szervezettebb, a várótermi várakozás kevesebb, az önkormányzatok pedig a fenntartásra fordított összeg 10-20 százalékával járulnak hozzá ezek működtetéséhez, írja a MedicalOnline.
Az orvos- és szakdolgozóhiány nyomán egyre növekvő számú betöltetlen praxis és védőnői körzet elengedhetetlenné teszi az alapellátás átpozícionálását – fogalmazta meg előadásában Sinkó Eszter. A háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. A rendszer finanszírozási elemei ugyanúgy elavultak, ahogyan a kompetencialisták, az ellátás reaktív jellegű, és nincsen szervült kapcsolat az alap- és a szakellátást biztosító többi szereplő között.
Éppen ezért többletszolgáltatásokra van szükség a lakóhely közelében, amelyet a csoportpraxisok és praxisközösségek tudnak biztosítani – vélte az egészségügyi közgazdász, felhívva a figyelmet arra, hogy a szervezeti és strukturális átalakítás a minőségi ellátást ösztönző, új finanszírozási rendszerrel ugyan szükséges, ám az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni.
Naponta 15 ezer bejelentkezés az állampolgári portálon, 22-26 ezer az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) háziorvosoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek fenntartott felületen – sorolta a felhőalapú rendszer adatait Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője. Míg a koronavírus-járványt megelőző időszakban a receptek 70 százalékát írták fel elektronikusan, addig a pandémia ez az arány 95 százalékra bővült. Egyszerűen kezelhető adatgyűjtő felületet hoztak létre a kórházak számára, segítve az intézményeket abban, hogy eleget tehessenek a megnövekedett adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.