• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A darálóban nincs idő foglalkozni a beteggel?

Lapszemle Forrás: figyelo.hu

Nemcsak az egészségügy általános állapota, hanem az orvosok és betegek közti kommunikáció is hagy bőven kívánnivalót maga után Magyarországon.

Az orvosok beleragadtak a paternalista szerepbe, míg a páciensek szolgáltatást várnak. Mindenki a másikra mutogat. Magyarországon sajnos „népbetegség" a türelmetlenség és az udvariatlanság, ám egy olyan érzékeny területen, mint az egészségügy, ez teljességgel elfogadhatatlan - így summázható a Figyelő által megkérdezettek véleménye az orvosok és szakdolgozók viselkedéséről. Szinte mindenkinek van saját rémtörténete, „tematikus" blogok adnak hírt a rendszer vélt vagy valós hibáiról – írja a figyelo.hu portálja.

Miközben az egészségügyi ellátórendszer állapota állandó téma a politikában s a médiában, az orvos-beteg kapcsolat jóval kevesebb figyelmet kap. Pedig e találkozók hangulata, illetve minősége meghatározó lehet a gyógyulás felé vezető úton.

A felmérések általában értékvesztett, rivalizáló, ellenségeskedő és bizalomhiányos képet festenek a magyar társadalomról, így nem meglepő az egészségügyi dolgozók s a páciensek közötti kommunikációs feszültség. Pedig az orvos-beteg viszony egy gyönyörű kapcsolat is lehetne, amely hitet adhat a páciensnek a gyógyuláshoz – emelte ki Barabás Katalin, a Szegedi Tudományegyetem docense.

Optimális esetben ez nem pusztán párbeszéd, hanem egyfajta együttműködés, közös elhatározás, amelynek fontos része a kölcsönös tisztelet és a bizalom. Ha ez sérül, az kihathat a gyógyulási esélyekre. Még a műhibaperek számát is befolyásolhatja, mert az ilyen ügyek bő kétharmadának kiváltó oka épp az elégtelen kommunikáció.

Ez nem magyar sajátosság – mutatott rá Pilling János pszichiáter. Az Orvosi kommunikáció című tankönyv szerkesztője szerint gyakran alakulnak ki kommunikációs zavarok a betegátadás során, de a gyógyító team tagjai közötti elégtelen párbeszéd szintén félreértések forrása lehet. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az orvosi hibákból leggyakrabban akkor lesz feljelentés, ha a doktor kommunikációja nem megfelelő, például eltitkolja a hibával kapcsolatos információkat, és még csak a sajnálkozását sem fejezi ki a történtek miatt.

Egy rendszerszinten bedőlt egészségügyben kell életeket mentenünk, ami mindenkit bedarál és frusztrál. A végletekig hajtott szakdolgozók és doktorok nem elsősorban az anyagiak, hanem a munkakörülmények, illetve a miliő miatt vándorolnak külföldre. Ebben a darálóban nincs idő érdemi kommunikációra, tőmondatokkal navigáljuk a betegeket – nyilatkozta a portálnak egy jelentős külföldi tapasztalatokkal rendelkező, évtizedek óta gyógyító orvos.