A demográfia nem úgy alakul, ahogy a kormány szeretné

Az elmúlt hónapok demográfiai adatai nem egészen úgy alakultak, ahogy a kormány szerette volna. Kiderült, hogy a családok éve egyelőre nem hozta meg a magyarok kedvét a gyerekvállaláshoz és az idei év első két hónapjában is kevesebben születtek, és többen haltak meg, mint tavaly ilyenkor. Pedig a kormány kifejezetten büszke rá, hogy 2016-ra újra 1,5 közelébe került az az arányszám, amire a politikusok a legtöbbet hivatkoznak, ha gyermekvállalásról van szó, írja a 444.hu. 

Ez a teljes termékenységi arányszám, dióhéjban pedig azt mutatja, hogy hány gyereket vállalnak a magyar nők és férfiak. Az 1,5 azt jelenti, hogy két felnőtt szülő átlagosan 1,5 gyereket vállal. A kormány kifejezett célja, hogy ezt a számot feltornázza 2 fölé, ez kellene ahhoz, hogy népesség újratermelődjön.

Az azonban, hogy a magyar népességfogyás megálljon, egyáltalán nem ennyire egyszerű. A népességszámra a termékenység mellett hatással van a halandóság és a migráció is.Valójában teljesen törvényszerű volt, hogy a rendszerváltás után csökkent a magyarok termékenysége. A gond az, hogy nem látszik, hogyan fog ez helyreállni. A magyar fiatalok bizonytalannak érzik a jövőjüket. A szüleik pedig valójában csak hátráltatják azt, hogy saját családot alapíthassanak.

Ezekről az Eötvös Csoport szerda esti beszélgetésén volt szó, amelynek a témája a termékenységi trendek és a családszociológia volt. Két kutató tartott előadást, Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője, és Dávid Beáta szociológus, az MTA kutatója.

Spéder alapvetően a KSH legutóbbi Demográfiai Portré kiadványát foglalta össze és egészítette ki a gondolataival. Azt mondta, ma sokkal élesebbek és láthatóbbak a demográfiai problémák, mint 25 évvel ezelőtt, ezért is esik róla manapság több szó.Az ugyanakkor szerinte várható volt, hogy a rendszerváltás után a termékenység csökkeni fog. „Ennek így kellett lennie, ezt a nagy átalakulás indította el” - mondta.

Magyarországon az utóbbi időben már nem csak a későbbre halasztott gyermekvállalás okoz problémát. Utóbbi esetén az elmaradt gyerekvállalást a párok később bepótolják, Magyarországon azonban nem csak később születnek a gyerekek, hanem kevesebb gyerek is születik.

A babaváró hitel a legizgalmasabb kormányötlet

Az előadások után valaki megkérdezte Spéder Zsoltot, mit gondol, lehetnek-e pozitív hatásai a kormány családtámogatási intézkedéseinek a gyermekvállalásra.

A demográfus azt felelte, hogy a családpolitikai programok csak egy tényezőt tesznek ki a sok közül, a gyerekvállalási kedvre az is nagy hatással van, hogy gazdasági boom van-e épp vagy recesszió. Illetve az is, hogy milyen az intézményhálózat lokális szinten. Hozzáférhetőek-e eléggé a leendő anyák és apák számára a gondozási szolgáltatások?

Spéder azt is hangsúlyozta, hogy a múltbeli családtámogatási intézkedéseknek voltak pozitív hatásai, mégha csak késleltetve is. Erre példa a GYED bevezetése, de a családi adókedvezmény is ösztönözte a harmadik gyerek bevállalását.

Spéder szerint amúgy a legizgalmasabb családpolitikai intézkedés jelenleg a babaváró hitel. Azért, mert a demográfus szerint ez az első olyan intézkedés, ami a gyerekvállalás időzítésére igyekszik hatni, ez pedig szerinte kulcskérdés, hiszen minél tovább halogatnak a párok, annál kevesebb idejük marad a gyerekvállalásra. „Ha nem születik meg időben az első, nincs idő a következőre” - mondta.