• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Csermely Péter: minden nap tanulok a diákoktól

Regionális hírek 2019.05.02 Forrás: Semmelweis Egyetem
Csermely Péter: minden nap tanulok a diákoktól

Amikor a sejtek szintjén nem értenek egy problémát, akkor  megvizsgálják, hogy mi lenne, ha a fehérjék egy baráti társaság tagjai lennének.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át Dr. Csermely Péter, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára. Nagy büszkeségnek tartja, hogy hálózatkutatással foglalkozó kutatócsoportjából több igen sikeres startup cég is kinőtt már. A vele készült interjúban arról is beszélt, hogy kutatási területének multidiszciplinaritása miatt folyamatosan újat tud tanulni munkatársaitól és diákjaitól, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

„Ahogyan az az élettudományokban általánosan igaz, legalább 100 embernek kellett volna kimennie átvenni a díjat, ezért úgy veszem, hogy az elismerés mindannyiunk munkáját dicséri” – mondta Dr. Csermely Péter. Az egyetemi tanár a komplex rendszerek adaptációs, tanulási és döntéshozatali mechanizmusainak hálózatos vizsgálata területén elért iskolateremtő, a gyógyszerkutatásban is sikeresen alkalmazott eredményei, valamint a tudományos élet ifjú tehetségeinek felkutatása és pályájának egyengetése érdekében végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenysége elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat. 

A tudományos tevékenységét az elmúlt 15 évben a hálózatkutatás fedte le, előtte biokémikusként végzett kísérleteket. A stresszfehérjék vizsgálatából kiderült, hogy egy ilyen fehérje ezer másikkal áll kapcsolatban, ezért kellett egy olyan eszköz, amivel ezt a komplexitást meg lehet érteni – idézte fel Dr. Csermely Péter. Hozzátette: a hálózatkutatás éppen akkortájt forrott ki annyira, hogy használható legyen ilyen esetekben. Mint mondta, kutatócsoportjával szerencsések voltak, mert akkoriban a biológiai irány nem volt lefedett, ezért egy kevésbé járt területen tudtak és tudnak máig is dolgozni. Alapvetően a rákos megbetegedésekkel kapcsolatban végeznek hálózati kutatásokat, amiből már három startup cég is kinőtt, ezek közül eddig a legnagyobb karriert a Turbine futotta be, ami ma már egy 40 fős középvállalat lett, és a világ tíz legnagyobb gyógyszergyártó cégei közül hárommal közös projektet visz – emelte ki Dr. Csermely Péter. 

Az egyetemi tanár szerint fontos, hogy az itt végzett kutatások gyakorlati alkalmazása is van: ezekkel az eljárásokkal nagy bizonyossággal meg lehet jósolni, hogy ha több, a rákos terápiában alkalmazott szert egyszerre adnak egy adott tumorsejthez, akkor milyen lesz az együttes hatásuk – mutatott rá. Ez pedig a gyógyszergyárak számára kiváló eredmény, mert így több évvel le lehet rövidíteni azt az időt, amíg egy adott terápia elérhető lesz a betegek számára; és minél hamarabb lehet szelektálni a gyógyszercélpontok közül, annál olcsóbb lesz az adott gyógyszer – ismertette a hálózatkutatás ipari lehetőségeit Dr. Csermely Péter.

Érdekességként, és a hálózatkutatás egyik szépségeként említette, hogy az általuk is kutatott hálózatok hasonlóan működnek sejtek esetén és társadalmi szituációkban. Ezért előfordul, hogy amikor a sejtek szintjén nem értenek egy adott problémát, akkor egészen más irányból közelítve megvizsgálják, hogy mi lenne, ha a fehérjék egy baráti társaság tagjai lennének – magyarázta a professzor. Az így kapott eredményeket pedig vissza lehet vetíteni a sejtek szintjére, és meg lehet mondani, hogy a molekuláris hálózatban kik a „véleményformálók”, kik irányítják az információkat stb. Rákos betegségek esetén például egy-egy fehérje szerepe is kiderülhet ezzel az eljárással. 

Dr. Csermely Péter elmondása szerint minden nap tanul valamit diákjaitól, aminek az az egyik oka, hogy a hálózatkutatás multidiszciplináris terület. Ezért minden tanítványát a tanárának tekinti, különösen azokat, akik erősek matematikából. Vegyészként az orvos diákjaitól is sokat tanult az évek során abból az alázatból, amivel egy orvos a beteghez közelít. Emellett – többek között – szociológusok, fizikusok is vannak a csoportban – világított rá a sokszínűségre. „Szép látni, hogy az emberek megértik egymást, én pedig próbálom megérteni őket. 61 évesen az is segítség, hogy karban tartanak engem mentálisan” – mondta az egyetemi tanár. 

Több mint 40 éve dolgozik a Semmelweis Egyetemen Dr. Csermely Péter, aki elmondása szerint ez idő alatt sok izgalmas emberrel, nagyszerű kollégákkal találkozott már. Számára sokat jelent a külföldiek jelenléte, a gazdag kulturális környezet. „Nagy erőssége az egyetemnek, hogy ilyen sokféle embernek ad kibontakozási lehetőséget.”

Névjegy:

Dr. Csermely Péter az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolában érettségizett. 1977-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakán, 1982-ben szerzett diplomát. 1988-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Kutatási területe a komplex rendszerek és hálózatos leírásuk adaptációja és tanulása. Több mint 250 tudományos közlemény szerzője. Három évig kutatott a Harvard Egyetemen, de járt tanulmányúton például Tokióban és Pekingben is. A többi között Huzella Tivadar-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel, Magyar Örökség-díjjal, Prima-díjjal és az Európai Unió Descartes-díjával ismerték már el pályáját.

A másik díjjal elismert tevékenységéről, a tehetséggondozásról szólva elmondta, hogy 1996-ban kezdte el az első országos programot szervezni középiskolásoknak, akik tudományos diákköri hallgatóként kiváló eredményeket érnek el. Ez a program eddig 10-20 ezer középiskolásnak adott kutatási lehetőséget – számolt be az eredményekről Dr. Csermely Péter. A hálózatot mintegy 10 éve már a volt középiskolások vezetik – tette hozzá. A mostanra országossá nőtt tehetséggondozási hálózat egyik előnyeként említette, hogy minden fiatal megtalálhatja a maga helyét, nem számít, hogy milyen területen – természettudományok, művészet, irodalom stb. – van tehetsége. A nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően egy sok kontinenseken átívelő hálózatot is sikerült kiépíteni – mondta a professzor. Mint mondta, 2020-ban leköszön az Európai Tehetségtanács elnöki tisztjéről. Ennek azért örül, mert így több ideje lesz a kutatásaira és saját diákjaira is. Hangsúlyozta, hogy ebben a tanévben rekordszámú, hat diákköröse indult el TDK konferencián, akik közül négyen bejutottak az OTDK-ra. 

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Legolvasottabb cikkeink