Egyértelműen a munka bírja rá a költözésre az ideiglenesen külföldön lévő magyarokat.
Elsősorban az iskolázott fiatalok, azon belül a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb szakmunkások és a diplomások hagyják el az országot – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének tanulmányából, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett. Míg a szakmunkások családja általában Magyarországon marad, és a családfenntartó rendszeresen küldi haza a pénzt, addig a diplomások családostul szedik a sátorfájukat.
A tükörstatisztikák összesített adatai szerint 2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban. Három fő célországban koncentrálódott a huzamosabb ideje külföldön élő magyarok csoportja: 38 százalékuk Németországban, 23 százalékuk az Egyesült Királyságban és 14 százalékuk Ausztriában élt.
Egyértelműen a munka bírja rá a költözésre az ideiglenesen külföldön lévő magyarokat. Körükben a 25–64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott volt (míg a hazai népességben ez az arány alig 64 százalék). A népszámlálás során összeírt külföldön élő népesség körében nagyobb a külföldön születettek aránya (8,8 százalék), mint a teljes népességben (3,9 százalék). Ez megerősíti azt a más adatokból is kirajzolódó összefüggést, hogy a korábbi migrációs tapasztalat növeli az újabb migráció esélyét, valamint a külföldi születésű népesség nagyobb migrációs hajlandóságára, illetve Magyarországhoz való gyengébb kötődésére is utal.