A futballisták három és félszer nagyobb eséllyel halnak meg valamilyen neurodegeneratív elváltozás következtében, mint az átlag.
Már öt világbajnok angol futballistáról derült ki, hogy demenciában szenved vagy szenvedett, így újra felerősödtek azok a hangok, amelyek az agyi elváltozásért felelős fejelések tiltását szeretnék elérni, legalább a gyerekek körében - írta a telex.hu.
Az 1966-ban világbajnokságot megnyerő angol válogatott tagjai közül az elmúlt két és fél évben négyen haltak meg: Jack Chartlon, Ray Wilson, Martin Peters és Nobby Styles. Mind a négyüknél diagnosztizáltak demenciát, majd pár hete a válogatott talán legismertebb játékosáról, Sir Bobby Charltonról is kiderült, hogy demens. Bár a demencia összefüggést mutat a genetikai háttérrel és az életkorral is, mindannyiukról azt gyanítják, hogy betegségük kifejlődésében közrejátszott az is, hogy profi karrierjük során rengetegszer fejeltek labdába, és ezek a becsapódások nem múltak el nyomtalanul.
Hogy a fejeléseknek káros hatásai lehetnek, nem annyira új gondolat, már a 2002-ben meghalt West Bromwich-csatár Jess Astle-ről is azt állapították meg a boncolásnál, hogy a sorozatos feji traumák játszottak közre a halálában. A halottkém szerint az agysérülések a futballista szakmájával együtt jártak. Egy későbbi vizsgálat azt állapította meg, hogy Astle krónikus traumatikus enkefalopátiában (CTE) szenvedett, ahogy számtalan rögbis, bokszoló és amerikaifutballista is.
A CTE egy degeneratív elváltozásokon alakuló kórkép, ami gyakran beszéd- és memóriazavarral, remegéssel, zavarodottsággal jár együtt. Azóta több tudományos kísérlet és tanulmány is bebizonyította, hogy a futballisták nagy számban érintettjei az agyi degeneratív betegségeknek. Feltételezések szerint Puskás Ferenc Alzheimer-kórjában is szerepet játszhatott a futball, ahogy a német világbajnok Gerd Müllerében is, és a lista még hosszan folytatható a parkinsonos, alzheimeres tüneteket mutató klasszisokkal.
Egy 2019-es skót kutatás, bár az okokra nem keresett magyarázatot, egy 7676 fős mintán (1900 és 1976 között született profi játékosok voltak az alanyok) végzett vizsgálat után azt állapította meg, hogy a futballisták három és félszer nagyobb eséllyel halnak meg valamilyen neurodegeneratív elváltozás következtében, mint az átlag.
A University College London idegtudományi intézet 14 elhunyt futballista agyát vizsgálta meg. Közülük hatan mutatták a CTE jeleit, és kiderült, hogy 12-nek volt közülük előrehaladott demenciája, ráadásul az első tüneteik már a 60-as éveik közepén jelentkeztek - tíz évvel korábban, mint az átlagnak.
Továbbiak a cikkben