A gépi mentésirányító jócskán legyőzte az embert

Miközben Magyarországon, ahogy a világon szinte mindenhol, javarészt a kilencvenes évek óta alkalmazott technológia segíti a mentésirányítást, néhány országban már hasznosítják a jól vizsgázott mesterséges intelligenciát - írja a hvg.hu.

Nehéz dolga van annak, aki a mentőknek telefonál. Az átlagosnál jóval stresszesebb, gyakran életveszélyes helyzetben a laikus számára időnként indokolatlannak tűnő részletességgel kell bemutatnia egy helyzetet. Egy baleset helyszínén, az ijedtség mellett, még a zajok is nehezíthetik a kommunikációt. A mentőszolgálat diszpécserei jól ismerik ezeket a szituációkat, naponta többször „gyakorolhatják” élesben, hogyan kell még a magát közvetlen életveszélyben érző ember állapotát is telefonon keresztül felmérni.

Koppenhágában azonban egy segéddiszpécser is fülel a vonalban: a Corti nevű szoftver. A két éve trenírozott dán rendszer a beérkező segélyhívásokba belehallgatva a kritikus szívproblémákra utaló jeleket keresi.

A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának lehetősége nem új, a használhatónak tűnő megoldások nagy része azonban még kísérleti stádiumban sincs. Sokszor éppen azért, mert feltalálói vagy-vagy alapon gondolkodnak. Nem kérdés, hogy egy számítógépes rendszer az embernél több adatot képes feldolgozni, de ne feledjük: az ember a kevés információból származó részleteket is tudja használni, míg egy mechanizmus csak a szükséges paraméterek betáplálása után képes ellátni feladatát. Éppen ezért lehet optimális a vagy-vagy helyett az ember és a gép képességeinek egyesítése.

Így gondolkodnak a Corti technológiáját fejlesztő, azonos nevű startup szakemberei is. A szoftver sosem dönt egymaga, csupán figyel és javasol. Egyrészt megpróbálja értelmezni a telefonáló által elmondottakat, másrészt figyelmet fordít a beszélő hangjára, hanglejtésére, légzésének ritmusára és más hasonló információkra. Ezeket az adatokat nyomban összeveti a korábban rögzített és elemzett többmilliónyi segélyhívás adataival. Az algoritmus minták után kutat, és ha bármilyen adat alapján olyan mintázatot vél felfedezni, amely azonnali beavatkozást igénylő szívproblémára utal, akkor jelez.

A cég egy több mint 160 ezer rögzített segélyhívást tartalmazó adatbázis segítségével tesztelte technológiáját. A hívások közül 4089-ről derült ki, hogy a betegnek szívinfarktusa volt. A humán diszpécserek ezt – a telefonáló által elmondottakból, illetve a viselkedése alapján – az esetek 73 százalékában észlelték, a Corti a maga 93 százalékos észlelési mutatójával jócskán felülmúlta őket. (A fals pozitív jelzések aránya mindkét esetben 2 százalékos volt.) A szoftver nemcsak precízebbnek, de gyorsabbnak is bizonyult: átlagosan 31 másodperccel hamarabb „diagnosztizálta” a kritikus szívproblémát, mint a koppenhágai mentőszolgálat telefonos munkatársai. Andreas Cleve Lohmann, a dán vállalkozás társalapító-ügyvezetője több sajtóorgánumnak is hangsúlyozta: például hirtelen szívleállás esetén minden perc késlekedés 7–10 százalékot ront a beteg túlélési esélyein.

...

A hazai mentésirányítók a „hagyományos” rendszerekre kénytelenek támaszkodni. Győrfi Pál kommunikációs vezető kérdésünkre elmondta: a többféle szoftverből (például híváskiosztás, -fogadás, autóallokáció) összeálló rendszer a mentőegységek követésére, különböző orvosi riportok (orvosszakmai, operatív) lekérdezésére, kapacitást és terheltséget monitorozó funkciók használatára, továbbá a segélyhívások vagy – szállítási feladatokat igénylő hívások esetén – az adatlapok rögzítésére alkalmas. Ez nagyjából azt a szintet jelenti, amelyet a dán startup a múlttal szeretne egyenlővé tenni.