Nem a kohéziós források felfüggesztése a megfelelő intézkedés az európai uniós tagországokban.
Az Európai Számvevőszék (ESZ) magyar tagja szerint túlzott államháztartási hiány esetén nem a kohéziós források felfüggesztése a megfelelő intézkedés az európai uniós tagországokban. Fazakas Szabolcs erről az Európai Parlament egyik bizottságában – Deutsch Tamás (Fidesz) felvetéseire reagálva – beszélt hétfőn Brüsszelben. Az uniós számvevő kiemelte: az ESZ mindig is hangsúlyozta, hogy szabálytalan felhasználás esetén fel kell függeszteni a támogatást, de a kohéziós alapokat nem szabad összekeverni a makroökonómiai feltételekkel – idézi az MTI-t a Magyar Nemzet Online.
A gyógyszer megvonása a betegtől kontraproduktív lehet, különösen ha a gyógyszer a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgálja" – közölte Fazakas Szabolcs, aki
azt is hozzátette: a kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztése már elfogadott, többéves projekteket, megállapodásokat sodorhat veszélybe. Úgy értékelte, egy ilyen döntéssel európai érték mehet veszendőbe, és szem elől téveszthetik a kohéziós politika legfőbb célját.
Az uniós szakember úgy vélte, még egy-egy kormány esetleges hibája miatt sem sodródhatnak veszélybe helyi projektek. Ez éppen hogy növelheti a deficitet, és jogbizonytalanságot okozhat a már megkötött szerződések felfüggesztésével.
Deutsch Tamás a fórumon arra emlékeztetett: a múlt héten az Európai Bizottság olyan szankció meghozatala mellett döntött, amely – ha életbe lép – Magyarország esetében a jövőre igénybe vehető regionális fejlesztési források 29 százalékának felhasználását felfüggesztené. A politikus úgy véli, a döntés „azokat az aggályokat erősíti, hogy az Európai Bizottság büntető jellegű, ténybeli érvekkel nehezen indokolható döntéseket hozhat", amelyek „következményei az egész kohéziós politika jövőjét tekintve beláthatatlanok".
A bizottság döntése emellett nem azt a logikát erősíti, hogy a kohéziós alap fejlesztési program lenne, hanem azt, hogy a kohéziós források segélyforrások, amelyek folyósítása felfüggeszthető – részletezte Deutsch Tamás, aki szerint a témában illetékes EP-bizottság ezt nem fogadhatja el.
A brüsszeli eszmecsere témája az uniós alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra) a következő pénzügyi időszakban (2014–2020) vonatkozó szabályozási tervezet volt. Fazakas Szabolcs az Európai Számvevőszék erről alkotott véleményét ismertetve a nemzeti kifizetések felső korlátjának csökkentését célzó tervekre is kitért. Ennek jelenlegi formája több tagállamot, köztük Magyarországot hátrányosan érintene. A számvevőszéki tag úgy vélte, alapos átgondolásra van szükség annak érdekében, hogy ennek ne legyen a várttal ellentétes a hatása a kohéziós célokat tekintve. A plafon csökkentése növelheti a különbséget a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között, miközben a kohéziós politika fő célja éppen ezek csökkentése – mutatott rá a szakember.