Hiány esetén megoszlik a feladat és a felelősség, a hiány kezeléséért maga a forgalmazó az elsődleges felelős.
Több ezer életet tudtunk megmenteni a covid idején a vakcinaengedélyezésekkel – összegzi a járvány tanulságait Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. A hatóság első emberét a gyógyszerhiány lehetséges megoldásairól, a hamis gyógyszerek veszélyeiről és az Elf Barról is kérdezte a Mandiner.
Most is akad bőven kihívás: nap mint nap hallani, hogy Magyarországra is begyűrűzött a gyógyszerhiány. Jelenleg hány készítményt nem érhetnek el a betegek itthon?
Ennek kapcsán nagyon fontos rögzíteni, hogy a hazai gyógyszerellátás nem a mi feladatunk, hanem a gyógyszergyártóké. Az OGYÉI gyógyszerhiány esetén lép a képbe. Az elmúlt években szerencsére minden gyógyszerhiányt tudtunk kezelni, soha nem kellett kritikus mértékű gyógyszerínséggel szembenézni, ami azt jelenti, hogy a betegek hozzá tudtak jutni a gyógyszereikhez. Olyan persze előfordult, hogy egy időre másik orvosságra kellett átállítani a pácienst, de eddig mindig volt helyettesítő termék vagy egyéb terápiás alternatíva, tehát nem maradtak kezeletlenül a betegek. Jelenleg nagyjából 1500 gyógyszer nem érhető el itthon, a hiány az antibiotikumok piacán a legerősebb, de az inzulinkészítmény-készleteket is kiemelt figyelemmel kísérjük. A hiányok okai sokrétűek lehetnek, a csomagolóanyag problémáktól kezdve a háború okozta leállásokig.
Mit tud tenni az OGYÉI ilyenkor?
Egy jogszabály-módosításnak köszönhetően, hiány esetén megoszlik a feladat és a felelősség, a hiány kezeléséért maga a forgalmazó az elsődleges felelős. Ha ő nem képes kezelni a kialakult helyzetet, lehetőséget adunk a versenytársaknak, hogy lefedjék a piaci igényt, amennyiben van mozgósítható készletük. Ha pedig sem a hiánytermék forgalmazója, sem a versenytársak nem képesek kezelni a felmerülő igényt, nagykereskedők számára engedélyezzük, hogy szerezzék be az adott készítményt valahonnan, akár Magyarországról, akár külföldről, vagy ha a gyógyszer másutt sem elérhető, akkor találjanak helyettesítő terméket. Utóbbiakról tudni kell, hogy jellemzően drágábbak. A covid idején például különösen nagy probléma volt, hogy befagytak az ellátási láncok, nem érkezett meg a gyógyszer, így olyan drasztikus lépéseket is meg kellett tennünk, amit békeidőben nem szokás. Ilyen volt, hogy exporttilalmat vezettünk be egyes szerekre: altatókra, intenzívterápiás eszközökre és néhány antibiotikumra. Azt tudni kell, hogy itthon jóval olcsóbb a gyógyszer, mint más országokban, ezért, ha kevés van az adott készítményből, akkor a forgalmazóknak egyszerűen nem éri meg nálunk értékesíteni a gyógyszerét.
További részletek a Mandiner cikkében.