• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

A halálozást is csökkenteni kell a demográfiai fordulathoz

Lapszemle 2019.03.23 Forrás: magyarnemzet.hu
A halálozást is csökkenteni kell a demográfiai fordulathoz

Ádány Róza úgy véli, az egészség az egyénnek éppúgy felelőssége, mint a kormányzatnak.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához, de még csak érdemi mérsékléséhez sem elegendő pusztán a születések számának növelését célzó családpolitika, elengedhetetlen a halálozási ráta érdemi csökkentését szolgáló népegészségügyi program is — állítja a Magyar Nemzetnek adott interjújában hazánk első és eleddig egyetlen népegészségügyi karának professzora. Ádány Róza hozzáteszi: csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai. 

– A magyar lakosság egészségi állapota rossz, elmarad a hasonló fejlettségű országokétól. Mi kell ahhoz, hogy ez az állítás ne legyen evidencia?

– Alapvető szemléletváltás. Annak megértése, hogy az egészség nem az egészségügyben keletkezik és nem is ott vész el. A fejlett országok esetében az egészségügyi ellátás az egészséget mindössze tíz százalékban befolyásolja, mégpedig az úgynevezett elkerülhető halálozások számának csökkentésével. De magára az egészségi állapotra nem ezekkel, hanem az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló intézkedésekkel, illetve olyan lépésekkel tudunk hatni, amilyenek például a célzott szűrővizsgálatok. Minél korábban kimutatni és meggyógyítani a betegséget, főként a legtöbb áldozatot követelő daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések esetében.

A szakértők azt mondják, a lakosság egészségi állapota első megközelítésben a 65 év betöltése előtti halálozás mértékével jellemezhető. Ebben a statisztikák javulást mutatnak.

– Való igaz, hogy 1995 óta a korai halálozás alakulását egyértelműen csökkenő trend jellemzi, de ez nem elég erőteljes, és nálunk a keringési betegségek miatti halálozás kockázata még mindig három és félszerese az Európai Unió 15 tagállama átlagának, és annak is kétszeres a kockázata, hogy valaki daganatos betegségekben 65 éves kora előtt meghaljon.

A közelmúltban a fókusz az egészségügyi ellátáson volt, az utolsó népegészségügyi program 2003 és 2013 között volt érvényben. Azóta nem született új.

– A kormányok gondolkodásának homlokterében eddig döntően valóban az egészségügyi ellátás, azon belül is a kórházi tevékenység javítása állt. Ezen sürgősen változtatni kell. A pusztán a születések számának növelését célzó családpolitika nemhogy a Magyarországra is jellemző kedvezőtlen ­demográfiai folyamatok megállításához, de még csak azok érdemi mérsékléséhez sem elegendő.

Elengedhetetlen az alapellátás szolgáltatásainak áthangolása, valamint a – főként a korai – halálozás érdemi csökkentését szolgáló népegészségügyi program. A Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete a területen dolgozó mintegy negyven szakember bevonásával, a szaktárca felkérésére, már tavaly nyárra elkészítette és a minisztérium rendelkezésére bocsátotta egy új, 2018–2030-ra szóló Nemzeti népegészségügyi program stratégiai tervezetét.

Az öt fő betegségscsoportra vonatkozó nemzeti programról már hallottunk, erről miért nem? Talán túl sok pénzbe kerülne a megvalósítása?

– Ott még nem tartunk, hogy tudnánk, mibe is kerülne a program véghezvitele. Az általunk elkészített javaslat egy stratégiai terv, amelyből akkor válhat akcióprogram, ha a szükséges egyeztetéseket követően azt a kormány elfogadja, konkrét célokat és feladatokat nevesít, és a megvalósításukhoz forrást rendel.

Egyet biztosan állíthatok: az átgondolt, valós problémákra reflektáló és az egészségi állapotot folyamatosan monitorozó népegészségügyi program sokkal olcsóbb, nem beszélve a hatékonyságról, mintha szűrőbuszok futkároznak szerte az országban, de azoknak a sorsát már nem követi senki, akiknél valamilyen elváltozást találnak.

Ha már hatékonyság: a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja a kedvezőtlen egészségi állapotot kifejezetten hátráltató tényezőnek tartja, és leszögezi, hogy javítása jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaságnak.

– Szívemből szóltak. A népegészségügy alaptétele, hogy az egészség nem csupán a gazdasági fejlődés következménye, hanem a gazdasági fejlődés kulcstényezője is. Csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai. Ez az alapvetése a mi népegészségügyi javaslataink­nak is.

A teljes interjú a Magyar Nemzet online kiadásában olvasható.

Fotó: MTA (archív)

Legolvasottabb cikkeink