A haláluk előtt a súlyos betegek néha visszanyerik az erejüket

A technológia és az orvostudomány nemhogy az elmúlt több ezer vagy több száz évben, hanem az elmúlt pár évtizedben is felfoghatatlan mértékben fejlődött. Rengeteg betegséget tudunk meggyógyítani, rengeteg állapotot tudunk megérteni, sőt már az örök életről sem annyira elrugaszkodott beszélni – elvégre az öregedés oka már megvan, csak még nem tudjuk megfelelően kivizsgálni. A haláltól viszont akkor sem szabadulnánk meg teljesen, ha az öregedéstől igen, és bár ennek folyamatát is egyre jobban ismerik a tudósok, még mindig sok benne a kérdőjel, írja a Telex.

Ilyen kérdőjel például az is, hogy pontosan mi lehet az oka annak, hogy halálos betegeknél – főként az agyi funkciókat romboló betegségeknél, mint az Alzheimer-kór – olykor megfigyelhető, hogy váratlanul jobban lesznek, erőre kapnak, demens betegeknél még az elveszettnek hitt kognitív képességeiket is visszanyerik. A javulás mindig átmeneti, és általában közvetlenül a halál előtt jelentkezik, ami különösen zavarba ejtő lehet, nemcsak az orvosoknak, hanem a hozzátartozóknak is.

Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy terminális luciditás, és ha valaki hozzám hasonlóan krónikusan online, akkor biztos találkozott már vele mémekben, például ebben. A terminális luciditás nem hivatalos orvosi terminus, jól definiált kritériumai sincsenek, de az biztos, hogy létezik. A szakirodalomban már a 18. században is feltűntek olyan esetek, hogy hospice ellátásban dolgozók és hozzátartozók azt tapasztalták, hogy egy haldokló megmagyarázhatatlan módon újra önmaga lett.

Akármi is áll a terminális luciditás hátterében, az elmúlt évek kutatásai egyre inkább arra utalnak, hogy a halál valójában rendkívül aktív és összetett folyamat, nem pedig olyan fokozatos elhalványulás, amilyenre sokan gondolnak, amikor erről van szó. Ahhoz viszont, hogy megértsük, pontosan mi zajlik le ilyenkor, és esetleg következtetéseket is levonjunk ebből, valószínűleg még sokat kell majd várni.

A teljes információ a cikkben.