A hallgatók harmada már az egyetemen kiég a teljesítménykényszer miatt

„Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22 százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók körében már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra lépés pillanatában komoly pszichológiai problémákkal küzd” – mondja az Eduline-nak Karner Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a Felsőoktatásban Kutatócsoport vezetője.

„A hallgatók a napi 4-8 órát töltenek az intézményekben folyamatos teljesítményhelyzetekben, folyamatos társas alkalmazkodási elvárásoknak kell megfelelniük, hosszú időn keresztül kell intenzíven koncentrálniuk. Mindezek miatt stresszt élnek meg, tartós érzelmi és mentális terhelésnek vannak kitéve” – fejti ki Karner Orsolya. Hozzátéve: később az otthoni tanulás mellett kevés idő marad pihenésre, töltődésre, így az egyetemet a hallgatóknál nyugodtan tekinthetjük a munkahely analógiájának. Vagyis kevéssé meglepő, hogy a dolgozóknál ismert kiégés a diákokat is eléri.

Felidézi: Wilmar Schaufeli munkatársaival már 2002-ben leírta a hallgatói kiégés jelenségét, amikor az diákok kimerültnek kezdik érezni magukat a követelmények miatt, cinikusak és távolságtartók lesznek a tanulmányaikkal és inkompetensnek tartják önmagukat. Ugyanakkor a kiégés önmagában nem önálló diagnosztikus kategória, többféle kifejeződése is lehet – teszi hozzá. Ilyen az álmatlansággal, megbetegedési hajlammal is járó emocionális kimerültség, az említett cinizmus mellett bűntudatot, visszahúzódást is hozó dehumanizáció, illetve a személyes hatékonyság csökkenése és a teljesítménnyel való elégedetlenség, a túlterheltség mellett is hiányzó elismerés.