A hálózatokat választja a patikák jelentős része

A gyógyszertárak tömörülésének hátterében részben a költséghatékonyabb működés és a közös marketingstratégia áll. A gyógyszerészek adminisztrációs terhei csökkennek, így több idejük jut a páciensekre – mondta a Világgazdaságnak Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet legfrissebb, szeptember eleji adatai szerint 2304 közforgalmú gyógyszertár működik Magyarországon, ezeknek mintegy 80-90 százaléka köthető valamilyen hálózathoz. A legnagyobbak, hogy csak néhány példát említsek: az Alma, a Gyöngy, a Benu és a Szimpatika hálózatok. A két legnagyobb marketingtársulás több száz, a franchise és beszerzési társulások – amelyekből több is van – egyenként száz-kétszáz gyógyszertárral működnek. A gyógyszer-gazdaságossági törvényben előírtak szerint a gyógyszertárak nagyobb tulajdonrészének gyógyszerészi kézben kell lennie. Tehát a gyógyszertárak többségi tulajdona magyar gyógyszerészeké. Mellettük kisebbségi tulajdonosként jelen lehetnek Magyarországon bejegyzett cégek - mondta el.

Mit jelent a patikák működésében, ha egy lánchoz csatlakoznak?

Megkönnyíti a gyógyszertárak finanszírozását, segíti a patikákat információhoz jutni, és gazdaságilag stabilizálja az önállóan esetleg működésképtelen gyógyszertárakat. A csatlakozás egyúttal hozzájárul a gyógyszerészek adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, így több idejük jut arra, hogy foglalkozzanak a betegekkel. A hálózatok logisztikai, gazdasági segítséget nyújtanak a gyógyszerészeknek, de a szakmai kérdésekbe nem szólhatnak és nem is szólnak bele. A hálózatosodás leginkább a városi patikákra jellemző, de előfordul, hogy kis vidéki gyógyszertárak is tagjai hálózatoknak. Továbbiak a teljes cikkben