A halálozások számának éves növekedési üteme is kiugró volt tavaly, viszont történelmi mélyponton a csecsemőhalandóság.
Tavaly majdnem elérte a 2015-ben látott kiugró értéket a halálozások száma Magyarországon. A KSH a napokban frissítette a leggyakoribb halálokok számát. Ezek szerint a halálesetek kétharmada hat konkrét okkal magyarázható. A portfolio.hu megmutatta melyek ezek.
Azt már eddig is ismertük, hogy 2017-ben kiugró volt a természetes fogyás mértéke Magyarországon (40 100 fő, ezzel 2011 óta nem látott magasságokba emelkedett) annak következtében, hogy a születések száma csökkent, miközben a halálozások száma jelentősen, 3,7%-kal 131674 főre növekedett.
A halálozások számának éves növekedési üteme is kiugró volt tavaly, az elmúlt 28 évben csak egyszer volt ennél magasabb a növekedési üteme, mégpedig 2015-ben.
Azt is tudjuk, hogy éven belül milyen volt a halálozások lefutása. Az év első négy hónapja az előző év azonos időszakához képest már közel 6000 fős többlethalálozást eredményezett, főleg a januári 26, és a februári 19%-os emelkedés következtében. A KSH korábbi közlése szerint az év eleji jelentős halálozási többlet hátterében - a két évvel azelőtti folyamatokhoz hasonlóan - most is a tetőző influenzajárvány állhatott. A tavalyi év második fele viszont kedvezőbb számokat hozott, így az év egészét tekintve kisebb mértékű lett a halálozások számának növekedési üteme, mint azt az év első hónapjai alapján előre jelezni lehetett.
A hagyományosan a leggyakoribb halálok (2017-ben minden negyedik halál ezzel függött össze), a rosszindulatú daganat okozta halálesetek száma viszont csökkent: 143 fővel 32844-re.
A továbbiakról a teljes cikkben