A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

EESZT. Béremelés. Infekciókontroll. EBP. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt kérdezte a Kórház című újság.

- Szeptember eleje óta kíméletlen programot diktál az ágazatirányítás. WHO regionális konferencia, járóbeteg-szakellátási konferencia, sikerekről és fejlesztésekről szóló bejelentések – szinte minden nap. Kampányüzemmódba kapcsoltak?

– Csak tesszük a dolgunkat. Valóban nagy megtiszteltetés volt vendégül látni Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet európai regionális bizottságának négynapos ülését. A kormány elkötelezettségét mutatja, hogy a miniszterelnök úr tartotta a nyitóbeszédet, és a delegációk közül 24 résztvevő országot az egészségügyi miniszter képviselte. Jó volt magyarnak lenni, amikor visszaigazolták az elmúlt években itthon elért népegészségügyi eredményeket: a nemdohányzók védelmét, a rendszeresen dohányzók számának érezhető csökkenését és a chipsadó eredményeit. Ezeket az eredményeket pedig nem szabad lebecsülni:tudjuk, hogy az egészségi állapot sokkal inkább az életmód, mint az egészségügyi ellátás következménye, ezért különösen fontosak a népegészségügyi sikerek. Pár nappal később, a balatonfüredi járóbeteg-szakellátási konferencián teltházas teremben, nagyjából 350 ember előtt vonult fel a teljes ágazatirányítás, és tartottunk egy nagyon izgalmas fórumot.

– „Túl vagyunk a krízisen", „sikerült megfordítani a romló tendenciákat", „az államtitkár beismerte: egy évtizedes lemaradásban vagyunk" – olvashattuk a tudósításokat a rendezvényről. Valóban, érezhetően jobb a helyzet?

– Érezhetően jobb a helyzet, de a balatonfüredi kongresszuson az volt a legfontosabb gondolat, hogy ezt a változást együtt értük el: közösen, kórház- és szakrendelő-igazgatók, orvosok, szakdolgozók, gazdasági-műszaki személyzet. Mindenki részese a pozitív változásnak. Bár számos probléma megoldásra vár, mégis elmondható, hogy míg 2010 előtt nőtt a műtéti várólisták hossza, addig ez most csökkenő tendenciát mutat, csökken a várakozási idő. Ugyanakkor rengeteget kell dolgoznunk, hogy a járóbeteg-előjegyzési idők is csökkenjenek, hiszen ezen a területen még nem sikerült megfordítani a tendenciákat. Az elmúlt másfél évben az egészségügyi szakmai szervezeteket sikerült egy asztalhoz ültetni, ennek is köszönhető, hogy hosszú távú bérmegállapodást kötöttünk. Korábban az orvosok elvándorlása évről-évre növekedett, azonban az erőfeszítések eredményeként az orvosok elvándorlása most már évek óta csökken, csakúgy mint a szakdolgozói elvándorlás, de csak akkor lehetne hátradőlni, ha senki nem hagyná el az országot. A korábbi kedvezőtlen tendenciák közül néhány megfordult, ám ez nem elég, hiszen a nővérek létszáma még mindig alacsonyabb, mint amennyire szükséges lenne.

– Beváltotta a reményeket a béremelés?

– Államtitkári működésem egyik legfontosabb eleme az ellátórendszer minden pontján a méltó bérezés megteremtése, a bérmegállapodás tető alá hozása. Ebben a kérdésben nagyot léptünk előre az elmúlt két évben, de nem szeretném, ha most bárki is azt gondolná, hogy hátradőltünk a székünkben, hiszen nagyon sok teendőnk van még ezen a területen is. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ friss felmérése szerint ma 1260 orvossal több dolgozik munkaviszonyban az ellátásban, mint tavaly, közülük 560 rezidens, a többiek pedig visszatértek alkalmazotti állásba a kiszervezett szolgáltatásból. November elsejétől újabb béremelés jön: az orvosok bruttó százezer forintos többletjövedelemhez jutnak, míg a szakdolgozóknak 12 százalékkal emelkedik a bére – mindenki először a decemberi fizetéssel kapja kézhez a magasabb összeget. A korábbi, külön soron érkező béremeléseket később beépítettük a finanszírozásba, így most is valószínűleg ez fog történni, de még egyeztetünk az érdekeltekkel. Azt is el kell azonban mondanom, hogy bérmegállapodásunk megkötése óta a körülmények megváltoztak. Az általános béremelkedés újra tárgyalóasztalhoz fogja ültetni a feleket, hiszen szeretnénk az eredményeket megtartani.

– Mi lesz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésével?

– Minden fejlett ország egészségügyi ellátórendszerében nagy változásokat eredményez az országos EPR-rendszerek (electronic patient record) bevezetése, Magyarországon sem lesz ez másképp. Óriási eredmény, hogy idáig eljutottunk, hogy egy nagy biztonságú, az egészségügyi ellátás minden területére kiterjedő rendszert építettünk fel, amely november 1-jétől megkezdi éles működését. Egyébként szeptember közepi adatok szerint a háziorvosok 51, az intézmények 55, a patikák közel 69 százaléka csatlakozott az egészségügyi informatikai térhez, azaz elmondható, hogy jól állunk. Az EESZT további fejlesztésének része a járóbeteg-ellátásban alkalmazott betegfogadási listák országossá szélesítése. Az adatokból világosan ki fog derülni, hol kell beavatkozni, hol hektikus a terhelés, vagy éppen kihasználatlan a rendelés, mekkora forrásra van szükség a betegek várakozási idejének csökkentésére. De az alapvető előnyök abból származnak, hogy a betegadatok, klinikai előzmények, korábbi diagnosztikus információk, leletek, zárójelentések gyorsan hozzáférhetővé válnak, hatékonyabbá válik a receptkiváltás, javul a gyógyszer compliance, és több lehetőségünk lesz a betegutak követésére, valamint a terápiás módszertanok értékelésére.

További részletek a Kórház c. lap őszi számában.