A három hullám ideje alatt 22 ezerrel többen haltak meg nálunk

Világelsők nem vagyunk, de a koronavírus-járvány idején mérhető többlethalálozást nézve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található – derül ki Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docensének számításaiból. Ezzel megdőlt az a kormányzati állítás, hogy csak a hivatalos magyar Covid-halálozási statisztikák túloznak, és más számítás szerint a középmezőnyben vagyunk. A három hullám ideje alatt 22 ezerrel többen haltak meg annál, mintha nem lett volna járvány Magyarországon. A legrosszabb Covid-halálozási adatok Bulgáriában és Csehországban mérhetők, miközben Dániában vagy Norvégiában nem vagy csak alig emelkedett a mortalitás a járvány alatt - írta a telex.hu.

A többlethalálozást nagyon leegyszerűsítve úgy kapjuk meg, ha megnézzük, hányan haltak volna meg az egyes országokban a járvány nélkül, és ehhez képest mennyi volt ténylegesen a halálesetek száma a járvány idején. Magyarország ebben a rangsorban sem áll jól.

A koronavírus-járvány idején mérhető többlethalálozást nézve az európai országok között a legrosszabb harmadban vagyunk. A Magyarországon nyilvántartott 30 ezer koronavírusos elhunyt között sokan lehettek olyanok, akiknek a halálát nem a Covid–19, hanem más alapbetegség (is) okozta. Sokan közülük valószínűleg a koronavírus-fertőzés nélkül is elhunytak volna rövid időn belül. A többlethalálozás részben kiszűri ezeket az eseteket, és jobban megmutatja, hány ember halála tudható be valóban a járványnak.

Ferenci Tamás számításai szerint tavaly március óta 22 ezer emberrel többen haltak meg így Magyarországon.

Az első hullám Magyarországon nem is emelte meg a halálozást. Ebben az időszakban konkrétan kevesebben haltak meg még annál, mintha csak egy normál év lett volna. Ez minden bizonnyal a teljes lezárásnak tudható be: ekkor még „csak” 500 ember halt meg összesen márciustól júniusig a koronavírussal összefüggésben, amit az indirekt pozitív hatások és a véletlen ingadozás kényelmesen kompenzálhattak. Láthatjuk azt is, hogy ezzel szemben tavaly tavasszal milyen kiugróan megemelkedett a halálozás Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban vagy Svájcban.

A második hullám már Magyarországon is drasztikusan növelte az elhunytak számát. Az adatok szerint csak Bulgáriában Csehországban Belgiumban és Svájcban volt magasabb ekkor a többlethalálozás, mint Magyarországon.

Tavaly novemberben és idén márciusban Magyarországon több mint másfélszer annyian (65 százalékkal többen) haltak meg annál, mintha nem lett volna járvány.

Körülbelül ugyanekkora volt a halálozási többlet a harmadik hullám csúcsán is idén márciusban Magyarországon. Ekkor csak Bulgáriában volt nálunk magasabb a kimutatható többlethalálozás, Csehországban körülbelül hasonló mértékű, mint nálunk. TOvábbi adatok, grafikonok és összefüggések a cikkben