A háziorvosi praxisok megüresedését előrejelző modell készült

A háziorvosi praxisok megüresedése hosszú ideje tartó, egyre nagyobb problémát jelentő folyamat, melynekokai sokrétűek, következményei pedig súlyosak. Felmerül a kérdés, hogy a hazai egészséginformatikai rendszer alkalmas-e arra, hogy hatékonyan felderítse az okokat, és meghatározza a praxisok elnéptelenedésének kockázatát. Egy meglepően érzékeny indikátor (80,2%-os szenzitivitás és 15,1%-os pozitív prediktív érték) 2014 és 2019 között képes volt előre jelezni a praxisok elnéptelenedését. Ebből kifolyólag érdemes az alapellátás fejlesztése során komolyan figyelembe venni az említett indikátort, hogy számszerűsíteni tudjuk a praxisok elnéptelenedésének kockázatát - írta a Medical Tribune-ban Dr. Sándor János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója. a HUN-REN-DE Népegészségügyi Kutatócsoport munkatársa.

Retrospektív elemzésünk során azt próbáltuk megállapítani, hogy a praxisok strukturális jellemzői milyen kapcsolatban voltak a betöltetlenséggel a 2014–2019 közötti időszakban, azaz mik voltak a megüresedés rizikófaktorai, milyen praxisok voltak veszélyeztetettek a megüresedés szempontjából, és volt-e lehetőség arra, hogy specifikus beavatkozási célokat határozzunk meg.

2014-ben 4623 praxis látta el a felnőtteket Magyarországon (1331 vegyes praxisés3292 felnőttpraxis). A rendelkezésünkre álló adatok alapján az alapellátásban praktizáló orvosok átlagos életkora 55,1 (±11) év volt. Az ellátott betegek átlagos képzettségi szintje alapján (alacsony, átlagos, magas) tercilisekbe soroltuk a praxisokat.1473praxis központja volt faluban és 3150 praxisé városban, 105 darab0–799 fős praxis, 638 darab 800–1199 fős,1474 darab 1200–1599 fős,1461 darab 1600–1999 fős,2000-nél több fős praxis pedig 945 volt az elemzés idején. Az üres praxisok száma 2014-ben 212 volt,a 2014-ben még betöltött, 2019-re megüresedő praxisok száma 237 volt.

Az üres praxisok 2014-ben (többváltozós logisztikus regressziós elemzés alapján) jellemzően felnőttpraxisok voltak falusi központtal, alacsonyabb orvosi életkorral, alacsonyabb képzettségű betegekkel, 1600 főnél kisebb praxismérettel. A baranyai és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei praxisok védettek voltak megüresedés szempontjából. Azon praxisok esetében, ahol a NEAK teljesítményindikátorainak standardizált változatánál– ami a háziorvos személyes teljesítményét mutatja egy adott területen (8) ‒ influenza elleni védőoltás és COPD-gondozás terén jó értéket figyeltünk meg, a megüresedés kockázata nagyon alacsony volt.

Továbbiak a teljes beszámolóban