A járvány hozhatja el a szuperbaktériumok aranykorát?

Priya Nori a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetemhez tartozó Montefiore oktatókórházának antibiotikum-szabályozó programjának vezetője, aki ideje nagy részét az antibiotikumok helyes adagolásának betartatásával tölti, és azt felügyeli, hogy a baktériumok ne váljanak rezisztenssé ezekre a készítményekre. Most azonban sok pályatársához hasonlóan Nori is a COVID-19 betegségben szenvedők gyógyításán fáradozik, így kezdi felfedezni az antibiotikumok és a koronavírus-járvány közötti kapcsolatot - írta a qubit.hu.

A dilemmát az okozza, hogy a COVID-19 betegek áradata, és az emiatt megnövekedett antibiotikum-használat végső soron növelheti a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját. Az amerikai védelmi minisztérium (DoD) ezért felállított egy tíz orvosi központ szakértőiből álló csoportot, amely a koronavírusos betegek másodlagos, bakteriális és gombás fertőzéseit, valamint a kezelésük során felhasznált antibiotikumok hatását vizsgálja.

A járvány miatti fokozott készültség, a kórházi védőfelszerelések használata és a kórházi fertőzésekért leginkább felelős műtétek elhalasztása miatt néhány kutató arra számít, hogy a baktériumok terjedése és antibiotikum-rezisztenciája lassul a járvány alatt, de a DoD kutatásában résztvevő Bo Shopsin szerint a jelek ennek ellenkezőjére utalnak. „Egyértelműnek tűnik, hogy a COVID a kórházakban is terjed, és ha ez így van, akkor a baktériumok rezisztenciája is nő” – mondta a fertőző betegségekkel foglalkozó Shopsin, aki szerint az sem segít az ügyön, hogy egyes kórházak rá vannak kényszerülve az eldobható védőfelszerelések újrahasználatára és a lélegeztetőgépek betegek közötti megosztására. Részletek a teljes cikkben