• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A járvány óta jelentősen megnőtt egyes műtétek várakozási ideje

Lapszemle 2023.05.10 Forrás: atlatszo.hu
A járvány óta jelentősen megnőtt egyes műtétek várakozási ideje

Szürkehályog műtétnél 2019-ről 2020-ra ötszörösére nőtt a három hónapnál hosszabb ideig várakozók aránya.

Jelenleg is több tízezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra magyar állami kórházakban. Más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol Magyarország a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta - írja az atlatszo.hu.

Mutatjuk, milyen műtéteknél kell jellemzően több mint három hónapot várni az ellátásra, és hogyan változott a trend az elmúlt évek során.

Csípőprotézis, térdprotézis, szürkehályog műtét – csak néhány kezelés, ahol a korábban is hosszú kórházi várólisták a járványügyi intézkedések miatt még hosszabbak lettek. A legfrissebb elérhető nemzetközi adatok szerint a betegeknek egyre nagyobb aránya kényszerül rá, hogy három hónapnál hosszabb ideig várakozzon az ellátásra. Megnéztük, hogy az egyes kezeléseknél az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése.

...

A várólisták csökkentésének 2019 rendkívül dinamikus éve volt” – nyilatkozta Kásler Miklós 2022 márciusában egy Budapesten tartott sajtótájékoztatón, ahol a várólista-csökkentésről hozott kormánydöntésről beszélt.

A magyar adatok 2013-tól érhetőek el, ezek alapján valóban azt látjuk, hogy 2018-19 környékén több beavatkozás esetében jelentősen csökkent a hosszú ideig várakozók aránya. A koronavírus-járvány ugyanakkor felborította ezt a tendenciát, egyre több lett az olyan beteg, akinek három hónapnál hosszabb ideig kellett várakozniuk az ellátásra. 2021-ben térdprotézis műtétnél ez az arány 78 százalék volt, csípőprotézis műtétnél 74 százalék.

A növekedés szinte minden országban megfigyelhető volt, ez a halasztható műtétek felfüggesztésével magyarázható. Szürkehályog műtétnél például ötszörösére nőtt a három hónapnál hosszabb ideig várakozók aránya – a 2019-es 6,7 százalékról a következő évben már 42,2 százalékra. Izlandon kívül (ami szintén szürkehályog műtétnél rontott a számain) semelyik másik országban nem volt ilyen mértékű a három hónapnál tovább várakozó betegek arányának növekedése.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink