A járvány tovább sorvasztotta a pszichiátriai ellátást

Balassagyarmaton már nem ápolnak covidosokat, mégis csak késve nyitották újra a pszichiátriát, mert az ápolóknak máshol kellett pótolniuk a szakemberhiányt. Orvosokból sem állnak jól, évek óta kevesen vannak, a járvány alatt két szakorvos hunyt el, egyikük a fertőzés miatt. A 70 feletti osztályvezető továbbra is dolgozik, kollégái is hasonló korban vannak.

Szentesen a pszichiátria korábbi vezetője nem írta alá a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, őt egy szegedi, nyugdíjas korú orvos igyekszik pótolni másodmagával.

Közben Szegeden is aggasztó a helyzet. Már a járvány előtt megszüntették a rehabilitációs ellátást, később a teljes osztályt Makóra költöztették a járvány miatt. Idén márciusban megszűnt a makói fekvőbeteg-ellátás, de nem a korábbi helyére, hanem az egykori szegedi belgyógyászati klinika 130 éves épületébe kerültek az aktív ágyak.

„A fejlesztés keretében rácsokat szereltek az ablakokra, és kulccsal zárhatóvá tették az osztályokat” - írta le az állapotokat Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke, akitől a fenti példákat is hallottuk. Részletes, hivatalos adatok híján kénytelen kollégái beszámolóira és saját tapasztalataira támaszkodni. Munkahelyén, a Semmelweis Egyetem klinikáján már visszaállították a járvány előtti ellátást, és tudomása szerint ezzel nincsenek teljesen egyedül az országban. De a jó példák ellenére a pszichiátriai ellátás különösen megszenvedi a járványt - írta a 444.hu.

„A pszichiátria a 2010-es évek eleje óta hivatalosan is hiányszakmának számít. Nincs annyi orvos, amennyi a minimumfeltételek szerint kellene, ezért számos terület már korábban is ellátási nehézségekkel küszködött. Ez igaz a járóbeteg-ellátásra, vagyis a pszichiátriai gondozókra is” - mondta Szekeres.

„Nem mindegy, hogy egy-egy szakterület mekkora bevételt hoz a kórháznak. Ha az állam többet fizet egy szívkatéterezés, mint egy gyomortükrözés után, akkor a kórháznak jobban megéri addig működtetni a katéterezést, ameddig csak lehet. Ugyanez felmerül, amikor dönteni kell, hogy mit nyitunk meg először. A pszichiátriát nagyon rosszul finanszírozza az állam, egy vérnyomásmérés jobban fizet, mint egy 30 perces beszélgetés, amiben feltérképezem a páciens problémáit. Ezek a szempontok befolyásolják a helyi menedzsmentek döntéseit is” - mondta Álmos Péter pszichiáter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Továbbiak a cikkben