A jobb ellátáshoz, nem elég csak az orvosok megbecsülése

1990 előtt egy olyan rendszerben éltünk, amelyben technológiai elmaradás volt, nem voltak korszerű gyógyszerek, készülékek, ugyanakkor Nyugat-Európánál jobb hozzáféréssel rendelkeztünk – foglalta össze a korábbi egészségügyi rendszer lényegét a Magyar Orvosi Kamra volt elnöke a KlikkTV Tíz című műsorában. Kincses Gyula emlékeztetett rá, tulajdonképpen a háziorvosnál még ma sincs várólista, mint máshol. Az OECD tanulmányából pedig az derül ki, hogy Magyarországon a nagy műtéti váróslisták, mint a csípőprotézis, Európában a középmezőnyben vannak.

A régi világban arra voltunk szocializálva – állampolgárok/betegek –, hogy ott az egészségügy, az majd mindent megold. Semmilyen öngondoskodási képességünk nem alakult ki, mert ha baj volt, mentünk az orvoshoz és fogadtak minket, ezeknek jó lenne visszarendeződniük, de nem így, hogy nincsenek meg a kompenzációs készségfejlesztések, nincs elég információ – mondta Kincses Gyula. Ma azt látjuk – tette hozzá –, hogy az állam folyamatosan kivonul az egészségügyből és nem tudni, hogy tudatos, rossz döntés, szakmaiatlanság vagy szemléleti hibából fakadó rossz döntés, ami a köz- és a magánellátás merev szétválasztásán alapul.

A köz- és a magán szétválasztása a kevés pénzzel párosulva azt jelenti, hogy egyre több orvos megy át a magánellátásba, ezért egyre nagyobbak az ellátási hiányok a közellátásban, és a beteg is kénytelen a magán felé elmozdulni – mondta a szakértő a jelenlegi helyzetről. Hozzátette, ez társadalmi igazságtalanságot szül, mert akinek van pénze az gyógyul, akinek nincs pénze az nem, másrészt a magánegészségügy nem működik rendszerként. „Bizonyos problémákra, ami üzletileg megéri, kiváló megoldást ad, de nincsenek betegutak a folyamatok végigvitelére, adott betegséget gyógyít, de a beteg egyéb problémáihoz nincs köze.”

További részletek a cikkben.